
Amnézia a javából
ĀÁlláspont. A haladó véleményformálók tapsikolnak, immár minden eszköz megengedett Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben

ĀÁlláspont. A haladó véleményformálók tapsikolnak, immár minden eszköz megengedett Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben

ĀA Fidesz európai néppári tagsága körüli konfliktusok kimenetele azt mutatja meg, hogy van-e még egyáltalán esély arra, hogy Európa megtalálja történelme legsúlyosabb válságából a kiutat

ĀAki nem érti, miért kell gondoskodni a jövőnkről, azt sem érti, miért rejtőzhet muzsika a „magyar gyerekek” sírásában és nevetésében

ĀEurópa kormányzójának képzeli magát az a Jean-Claude Juncker, aki Luxemburgban a kreatív könyvelés és az adóelkerülés állami szintű nagymestere volt

ĀA magyar nyelv primátusát hirdető, Bartók Béla által megfogalmazott intelem szerint „csak akkor beszélj idegen nyelven, ha erre föltétlenül szükség van”
ĀBrüsszel városát a történetírók véleménye szerint 979-ben alapították germán törzsek, Bruocsella néven, ám a fáma szerint a hatodik században egy Goorik nevű törzsfő és kísérete szálláshelyéül szolgált

ĀÁlláspont. Különös és igen visszataszító harcot folytat a mai magyar ellenzék

ĀA római szerződés – amíg a maastrichti szerződéssel meg nem változtatták – lényegében a nemzetek Európája koncepciónak felelt meg, ez volt Európa fejlődésének legdinamikusabb korszaka

ĀA történet régi, még az emberarcú szocializmus idejéről való, amikor az emberi kapcsolatok mély tartalommal, érzelmekkel voltak teli
ĀÁlláspont. Barátainknak és ellenfeleinknek is üzenjük: ezután is európaiak maradunk, mert (Arany Jánossal szólva) ebben a nagy hazában van kis hazánk
ĀAz óvónők javasolták, a kislányok is öltözhessenek kalóznak, a fiúk tündérnek, hableánynak
ĀÁlláspont. Jó hír, hogy januárban ötszázalékos volt az ipari bővülés
ĀAmióta szervezett közösségek a pénzt használják csereeszközként, pénz és hatalom szorosan egymásba fonódott
ĀNéha mosolyogva, néha bosszankodva figyeltem a közelmúltban Ady Endre körül kialakult újabb, minden korábbinál szánalmasabb perpatvart
ĀNemrég kaptam meg a szerzőtől, Domonkos Lászlótól a kommunizmus legkérlelhetetlenebb kritikusáról, Alexander Szolzsenyicinről szóló terjedelmes esszéjét
ĀHogy nem száradt le a kezük, és folyt el a tinta, amikor az utódpárt prominensei kiírták a plakátjukra a haza és a szeretet szót!
ĀÁlláspont. Egyre többen nem értik, miért azt büntetik, akinek a határkerítése őket is védi
ĀEgy közösség fennmaradását nem az irányítás szerkezete, inkább a tartalma határozza meg
ĀBöki a ballibek csőrét, hogy már a gólyák is felülnek a szárnyaló gazdaságról szóló populista kormánypropagandának, és a tavasz leheletével sorra hazatérnek
ĀMi a baj azzal, ha megjelenítünk két embert, akikkel vitázni sosem lehetett? Akiktől észérveket nem, csak hagymázas elképzeléseket hallottunk olyasmikről, amiket ránk akarnak erőltetni
ĀNálunk valahogy a tavasz beköszöntével mindenki megbolondul kissé