Szocialista komédia

Hogy nem szakadt rájuk a plafon, amikor lejegyezték, hogy az illegális bevándorlást le kell állítani, vagy a Trianon ejtette sebeket be kell gyógyítani!

És vajon hogyan néznek múltjuk tükrébe, miután kitalálták azt is, hogy azért kellenek aktivisták az uniós választásokra, mert a kormánypárt csalni szándékozik?

És persze mindezeket elmondhatjuk az EP- választásokra elkészült programjuk böngészése közben is, amely cseppet sem izgalmas olvasmány, viszont annál több hiteltelen és kacagtató gondolatot tartalmaz. Az első trükk a szokásos – mondhatjuk. Az uniós program tömérdek belpolitikai közhelyet sorol fel. Hányszor, de hányszor hallottuk már azt az ígéretet, miszerint felszámolják majd a magyar kormány vélelmezett diktatórikus jellegét, visszaállítják a köztársaságot, no, meg leleplezik az „Orbán-rezsim” korrupciós ügyeit? Persze mindezt az unió egyes szereplőinek segítségével. Ami – látva eddigi próbálkozásaikat – cseppet sem tűnik hazafias cselekedetnek.

A szövegelés évek óta arról szól, hogy a kormányt akarják megbüntetni külső erők segítségével, jól látszik az a törekvés, miszerint minél rosszabb lesz az országnak, annál jobb lesz nekik. És az is, hogy mindenhol és mindenütt a magyarok rossz hírét keltik. Újra és újra felrémlik az is, hogy meg kell vonni az anyagi és politikai támogatást az országtól.

A második nagy átverés az, amikor az Európa szót összemossák az unió intézményrendszerével. A kettő ugyanis két különböző fogalom. Ha valaki az unió intézményrendszerének működését kifogásolja, az nem azt jelenti, hogy Európa-ellenes lenne. Sőt! Ha valaki meg akarja akadályozni azt, hogy az uniós elit bénázása, saját hegemóniájának fenntartása és persze szűk látókörű, a valóságot teljes mértékben nélkülöző gondolkodása miatt Európa évszázados értékei veszélybe kerüljenek holmi „progresszív” divathullám miatt, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy ma az unió változását és a most regnáló vezetők leváltását akarók tesznek a legtöbbet Európa fennmaradása érdekében.

A harmadik blöff az, hogy a szocialisták programjában sok-sok olyan gondolat olvasható, amit pártpolitikától függetlenül minden normális ember támogatna. A szociális háló kiterjesztése, az egyszerűbb működésű, emberközpontú uniós intézményrendszer megteremtése, a leszakadó régiókban élő polgárok bérének emelése, minőségi egészségügyi, illetve oktatási rendszer kialakítása és így tovább, az általánosság szintjén mozgó lózungok mindenki számára fontosak. Ám cseppet sem utalnak arra, hogy a szocialisták komoly alternatívát képviselnének. Ráadásul hiteltelen emberek tollából csak hiteltelen ígéretek kerülnek papírra, és a szocialistákról ezt már jó régen elmondhatjuk, így ígéreteiket csak egy vesztes párt kétségbeesett, hazugsággyűjteményeként tudja az állampolgár értelmezni.

Érdekes módon a vállaltan baloldali fordulatot ígérő párt programja hemzseg a szélsőséges liberálisok aggodalmaitól. Így a homofóbia, a rasszizmus és a transzfóbia elleni küzdelemtől, amelyek persze a „progresszív” értelmezésükben nyerik el végső jelentésüket. De milyen érdekes, hogy az évtizedekig a jobboldallal szemben aduászként használt „antiszemitizmus kártya” ezúttal nem került a felsorolásba. Csak nem azért, mert a Jobbikkal való együttműködésben ez igen kellemetlen lenne?

Ami pedig a képmutatás csimborasszója, hogy Európa legégetőbb problémájával, a bevándorlással kapcsolatban nem kínálnak valódi megoldást a szocialisták, csak maszatolnak, de elismerik annak valóságos voltát. A röhejes politikai evolúciójuknak köszönhetően ma már kijelentik azt is, hogy létezik „illegális bevándorlás”, ami ellen tenni kell.

De talán akkor kezdünk leginkább hahotázni, amikor a szocialisták azzal próbálnak mozgósítani, hogy a Fidesz–KDNP csalni akar. „Állj közénk, vállalj aktív szerepet, vegyél részt a kampányban vagy a szavazatszámlálásban, legyél szavazóköri megbízott, hogy ezúttal ne tudják elcsalni a választásokat!” – írják a haza, szeretet, Európa fogalmak alá. Nagy kérdés, hogy mindezek után csupán komédiaként szemléljük azt, ahogy a szocialista párt hazafiságot hirdet, vagy engedjünk teret a jogos felháborodásunknak.