Vélemény és vita
Az európai ház védői és árulói
Álláspont. Barátainknak és ellenfeleinknek is üzenjük: ezután is európaiak maradunk, mert (Arany Jánossal szólva) ebben a nagy hazában van kis hazánk
„Helmut Kohl maga volt Európa, személyesen vezetett és kísért minden európai úton – e szavakkal méltatta a két éve elhunyt volt német kancellárt Jean-Claude Juncker, hozzátéve –, Helmut Kohl élettel töltötte meg az európai házat.” A luxemburgi politikus, aki az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként lett 2014-ben az Európai Bizottság elnöke, legalább fél éve minden erővel azon dolgozik, hogy kizárassa a pártcsaládból a Fideszt. Azt a pártot, amelyet az európai kereszténydemokrácia egyik utolsó nagy alakja, Helmut Kohl hívott az Európai Néppártba. S arról az Orbán Viktorról mondja, hogy nincs helye az Európai Néppártban – mert politikáját nem tartja összeegyeztethetőnek az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékekkel –, aki az egyik legkövetkezetesebben védi az európai keresztény kultúrát, s aki a Kohl halálának első évfordulóján elmondott Európa-beszédében pártcsaládjának azt üzente: „Újítsuk meg az Európai Néppártot, és segítsünk abban, hogy visszataláljon kereszténydemokrata gyökereihez!”
Az a hétpróbás, sunyi politikus folytat aknamunkát a Fidesz és Orbán ellen, aki tavaly a trieri monumentális Marx-szobor avatásán a kereszténygyűlölő kommunista filozófust méltatta, s akinek multikulti, bevándorláspárti politikája miatt muszlim migránsok tömege özönlötte el Európát, Nagy-Britannia pedig az unió elhagyására készül. Nem akárki, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz – aki korábban a Világbank vezető közgazdásza és alelnöke volt – írta három éve a „luxemburgi adóparadicsom lelkes kiépítőjéről”, hogy „ő lesz a történelem azon alakja, akihez az EU felbomlása köthető majd”.
Miután az Európai Néppárt baloldali, bevándorláspárti szárnya frontális támadást indított a Fidesz ellen, a francia pártelnök, a német és az osztrák kancellár, sőt a bajor miniszterelnök is felsorakozott Juncker védelmében, a csúcsjelölt Manfred Weber pedig ultimátumot intézett a magyar pártelnök-miniszterelnökhöz, sokakban felmerül a kérdés: lehet-e, kell-e a Fidesznek kompromisszumra törekednie a Néppárt csak névleg konzervatív, kereszténydemokrata, valójában neoliberális-globalista többségével, vagy inkább új szövetségeseket kellene keresnie.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a Fidesz alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fideszt több köti össze az EPP-vel, mint amennyi elválasztja, s bár vannak csalódásai, szerinte a kereszténydemokrata politika leghatékonyabb képviseletére Európában még mindig a Néppárton belül van lehetőség. Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújában árnyaltabban fogalmazott: „Több lehetőségünk is van, ezt majd a Fidesz el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy azon kívül.” Hozzátette, ő inkább a Néppárt átalakítását, megreformálását szeretné elérni, de „ha úgy alakul, hogy a helyünk végül is nem a Néppártban van, hanem azon kívül”, akkor elsőként a lengyel kormányzópárttal fognak tárgyalni.
A jelenlegi állás szerint a Fidesz kizárásának kérdése a Néppárt március 20-i politikai közgyűlésén kerül napirendre. Bármi megtörténhet, de egy biztos: a Fidesz s Magyarország a Juncker és képmutató-taktikázó barátai által elárult európai ház lakója marad – bennünket senki nem tud innen kiebrudalni, s nem fogunk, NEM NEKÜNK KELL szégyenszemre kisomfordálni a hátsó ajtón. Igaza van Orbán Viktornak: „Magyarország Európához tartozik ezer éve. Mi Európa vagyunk. Mi mindig európaiak maradtunk, akkor is, amikor Jaltában eladtak vagy amikor 1956-ban cserbenhagytak bennünket.” Barátainknak és ellenfeleinknek is üzenjük: ezután is európaiak maradunk, mert (Arany Jánossal szólva) ebben a nagy hazában van kis hazánk.
Az a hétpróbás, sunyi politikus folytat aknamunkát a Fidesz és Orbán ellen, aki tavaly a trieri monumentális Marx-szobor avatásán a kereszténygyűlölő kommunista filozófust méltatta, s akinek multikulti, bevándorláspárti politikája miatt muszlim migránsok tömege özönlötte el Európát, Nagy-Britannia pedig az unió elhagyására készül. Nem akárki, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz – aki korábban a Világbank vezető közgazdásza és alelnöke volt – írta három éve a „luxemburgi adóparadicsom lelkes kiépítőjéről”, hogy „ő lesz a történelem azon alakja, akihez az EU felbomlása köthető majd”.
Miután az Európai Néppárt baloldali, bevándorláspárti szárnya frontális támadást indított a Fidesz ellen, a francia pártelnök, a német és az osztrák kancellár, sőt a bajor miniszterelnök is felsorakozott Juncker védelmében, a csúcsjelölt Manfred Weber pedig ultimátumot intézett a magyar pártelnök-miniszterelnökhöz, sokakban felmerül a kérdés: lehet-e, kell-e a Fidesznek kompromisszumra törekednie a Néppárt csak névleg konzervatív, kereszténydemokrata, valójában neoliberális-globalista többségével, vagy inkább új szövetségeseket kellene keresnie.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a Fidesz alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fideszt több köti össze az EPP-vel, mint amennyi elválasztja, s bár vannak csalódásai, szerinte a kereszténydemokrata politika leghatékonyabb képviseletére Európában még mindig a Néppárton belül van lehetőség. Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújában árnyaltabban fogalmazott: „Több lehetőségünk is van, ezt majd a Fidesz el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy azon kívül.” Hozzátette, ő inkább a Néppárt átalakítását, megreformálását szeretné elérni, de „ha úgy alakul, hogy a helyünk végül is nem a Néppártban van, hanem azon kívül”, akkor elsőként a lengyel kormányzópárttal fognak tárgyalni.
A jelenlegi állás szerint a Fidesz kizárásának kérdése a Néppárt március 20-i politikai közgyűlésén kerül napirendre. Bármi megtörténhet, de egy biztos: a Fidesz s Magyarország a Juncker és képmutató-taktikázó barátai által elárult európai ház lakója marad – bennünket senki nem tud innen kiebrudalni, s nem fogunk, NEM NEKÜNK KELL szégyenszemre kisomfordálni a hátsó ajtón. Igaza van Orbán Viktornak: „Magyarország Európához tartozik ezer éve. Mi Európa vagyunk. Mi mindig európaiak maradtunk, akkor is, amikor Jaltában eladtak vagy amikor 1956-ban cserbenhagytak bennünket.” Barátainknak és ellenfeleinknek is üzenjük: ezután is európaiak maradunk, mert (Arany Jánossal szólva) ebben a nagy hazában van kis hazánk.