Szalai Laura

Vélemény és vita

Nyelvtanulás kényszer nélkül

A magyar nyelv primátusát hirdető, Bartók Béla által megfogalmazott intelem szerint „csak akkor beszélj idegen nyelven, ha erre föltétlenül szükség van”

Napjainkban azonban idegennyelv-tudás nélkül nehéz lenne boldogulni a világban.

Mi, magyarok egyelőre nem büszkélkedhetünk e tekintetben. „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar.” „Nyelvtudás: Magyarország a sereghajtók között az Európai Unióban.” „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni” – csak néhány cikk meglehetősen negatív képet festő címe, amely a magyarok idegennyelv-tudásáról, illetve annak hiányáról szólt az utóbbi években. Valóban, a nemzetközi és hazai felmérések is azt mutatják, hogy valami nagyon nem működik a hazai nyelvoktatásban. Az egyik kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság mindössze harminchét százaléka beszél idegen nyelvet, amely adattal utolsók vagyunk az Európai Unió tagországai között. Rendre próbáljuk feltárni az okokat, egyértelmű választ azonban mostanáig nem sikerült találni arra vonatkozóan, hogy miért állunk ilyen rosszul nyelvtudásilag. Vajon a magyarok nyelvérzéke ilyen drámaian rossz? Vagy inkább a közoktatásban keresendő a hiba? Esetleg a hazai, a nyelvtudással szemben állított követelmények túlzottan szigorúak?

Az Európai Unió országai között csak Nagy-Britanniában beszélnek kevesebben idegen nyelveket a fiatalok körében, mint Magyarországon. Ez az adat annak fényében igencsak meglepő, hogy a tagországok többségében az iskolákban kevesebb óra áll rendelkezésre egy nyelv elsajátításához, mint nálunk. Itthon a szakma gyakran hívja fel a figyelmet arra, hogy bár a magyar diákok már az általános iskolában magas óraszámban tanulnak nyelvet, sajnos kis hatékonysággal. A közoktatásban általában ezer órát kap egy tanuló az első idegen nyelv megtanulására, ez idő alatt kellene eljutni egy minimum B1-es, vagyis az alapfoknál magasabb szintű nyelvtudásig. Szemléltetésképpen: a nyelviskolai keretek között e cél elérésére a rendelkezésre álló óraszám fele is elegendő lenne. Tehát a köznevelésnek mindenképpen fel kell zárkóznia, amihez, mint azt az Oktatási Hivatal is megállapította, a nyelvtanároknak, intézményeknek központi segítséget kell kapniuk.

Ami viszont ennél nagyobb probléma, hogy Magyarországon meglehetősen sajátos kép él a fejekben a nyelvtudásról. Nálunk az az általános vélekedés, hogy amíg nincs meg a nyelvvizsga, addig nem is tud valaki egy adott nyelven beszélni. Ehhez a hazai követelményrendszer is hozzájárult, hiszen az iskolapadtól egészen a munkaerőpiacig elvárják az embertől, hogy „meglegyen a papír”. Elég csak abba belegondolni, hogy a nyelvvizsga a középiskolásoknak többletpontot hoz a felvételin, nélküle diplomához sem lehet jutni, és egyes munkahelyeken nyelvpótlék jár abban az esetben, ha valakinek megvan a bizonyítványa.
Ráadásul a kormány hamarosan a felsőoktatásba való bekerülést teszi függővé attól, hogy megvan-e a tanulni vágyó fiataloknak a középfokú nyelvvizsgája. A döntést sok kritika érte a szakma és az ellenzéki politikusok részéről, és készült egy ombudsmani vizsgálat is, amely megállapította, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges magas szintű nyelvtudást nem biztosítják a középiskolák. Az erről való döntés 2014-ben született meg, ami után hat év állt volna rendelkezésre ahhoz, hogy érdemi előrelépés legyen a nyelvoktatás színvonala növelése terén.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az utóbbi években számos olyan kormányzati intézkedés valósult meg, amely a fiatalokat segíti a nyelvtanulásban. Tavaly óta a kormány minden harmincöt év alatti fiatalnak megtérít egy legalább középfokú nyelvvizsgát, ezenkívül évek óta zajlanak a diplomamentő programok, amelyek azoknak a korábban felsőoktatásban tanuló hallgatóknak segítenek, akiknek már csak a nyelvvizsga megszerzésén múlik az egyetemi–főiskolai oklevél megszerzése. Idegen nyelvi stratégia is készül, a legutóbb pedig a miniszterelnök jelentette be, hogy külföldi idegen nyelvi program indul, hogy a fiatalok anyanyelvi környezetben gyakoroljanak nyelveket.

Tehát történtek előrelépések, amelyektől azonban gyors és látványos javulást nem lehet várni. Addig biztosan nem, amíg a fiatalok nyelvtanuláshoz való hozzáállásán nem változtatunk. A cél az, hogy a diákok belássák, nyelvet tanulni jó és természetes dolog, nem pedig kényszerű követelmény. Ennek elhitetése a fiatalokkal elsősorban a szülőkre és a pedagógusokra fog várni, és egy sokkal nehezebb feladat lesz, mint az idegennyelv-oktatás színvonalának javítását szolgáló további intézkedéseket meghozni.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom