Pörögnek a motorok

Jó hír, hogy mindezt a teljesítményt úgy sikerült elérni, hogy januárban a győri Audi-gyár a sztrájk miatt – amire bármennyire is igyekezett, nem tudott felülni sem az ellenzék, sem az ellenzéki sajtó – egy hétig nem termelt. Jó hír, hogy erre az elemzők is szinte kivétel nélkül rámutattak. Nem egy kiemelte azt is, hogy az ipari évkezdet a várakozás ellenére volt jó, mert a világgazdaság gyengülése miatt rosszabb adatokra számítottak. A legjobb hír pedig talán az, hogy az Audi kiesését a többi ágazat képes volt ellensúlyozni, bebizonyítva, hogy nem csak egy sportkupénak lehet jó motorja.

Ezek a kisebb, de jó motorok fontos szerepet játszanak a GDP-n belül is, és szintén hozzáteszik a maguk lendületét az ipari teljesítmény, azon túl pedig a gazdaság gyorsulásához. Tegnap egyébként szintén egy jelentős beruházást jelentett be Szijjártó Péter, most egy francia csoport épít üzemet Dorogon, a több mint tizennégymilliárd forintos beruházás 240 új munkahelyet teremt. A cégnek vannak már hazai érdekeltségei, újabb beruházása pedig annak a bizonyítéka, hogy nemcsak a német, hanem a francia autóipar is felfigyelt, sőt, bízik Magyarországban.

Itt ki kell emelni, hogy az ellenzék által csak összeszerelő üzemként emlegetett ország mire képes, a héten megjelent KSH-adatok szerint százötmilliárd eurónyi exportot állított elő a tavaly a gazdaság. Úgyhogy az ellenzék lassan bocsánatot kérhetne mindenkitől, aki ebben az „összeszerelő üzemben” dolgozik, már csak azért is, mert az a százötmilliárd euró a GDP durván nyolcvan százalékát jelenti. Nagy bajban lennénk, ha nem lenne, de eddig az ellenzék képességei már nem terjednek. Szerencsére a baloldali megmondóemberekkel ellentétben, akik legfeljebb az orruk hegyéig látnak, és csak a saját pénztárcájuk érdekli őket, vannak, akik mernek gondolkodni is.

A gondolatok pedig benne vannak a nemzeti bank 330 pontos versenyképességi programjában, részint azért, hogy az ország és a gazdaság kellőképpen felkészülhessen a világgazdaság lassulásának kivédésére, részint azért, hogy fenntartható legyen a növekedés lendülete, amelynek éves szinten két százalékkal meg kell haladnia az unió átlagát – ezt világossá tette Orbán Viktor és Matolcsy György is. A gazdaság növekedéséről szóló prognózisok az idei évre három–négy százalék közé esnek.

Emlékezve a tavalyi, gyakran pesszimista, esetenként rosszindulatú, kishitű előrejelzésekre, figyelembe véve a 330 pontos jegybanki programot és a gazdaságvédelmi akciótervet, nem tűnik irreálisnak idén sem a magasabb érték elérése. Már csak azért sem, mert a kormány és az MNB világos utat szabott a növekedésnek. Ennek egyik sarokpontja a hatéves bérmegállapodás, annak eredményeként a folyamatos bérnövekedés. A másik sarokpontja a folyamatos adócsökkentés, ami újabb beruházásokra ösztönzi a cégeket, vagy újakat csábít az országba. Adóügyben a héten megszólalt Matolcsy György is, aki azt hangsúlyozta, hogy a személyi jövedelemadó kilenc százalékra csökkentése további kedvező hatásokkal járna, mert a nettó bérek emelkedése – amellett, hogy ösztönözné a fogyasztás növekedését – még több embert ösztönözne munkavállalásra. Higgyenek a jegybankelnöknek. És ne csak azért, mert a pekingi vezetés is adócsökkentéssel és beruházásokkal pörgetné fel a világ második legnagyobb gazdaságát.

Itt tartunk most. Na, ehhez képest Gyurcsányék, pedig ők aztán nagy fogyasztók voltak, még egy kicsinyke gumilövedék-gyártó üzemet sem tudtak összehozni a „pannon puma” árnyékában.