ĀA Láthatatlanok című, távolról sem hibátlan alkotás most itt, a MOM-béli vetítésen mindenesetre több, igencsak megszívlelendő evidencia belátására készteti az embert
ĀFricska. A magyar ellenzéknek végképp elment a maradék józan esze, és ez most már nemzetbiztonsági kérdés
ĀVolt régen egy játék, Itt a piros, hol a piros? néven vált ismertté. Fiatalemberek játszották kis piros szivacsgolyóval és három gyufásdobozzal, vásárokon, a használtautó-piacokon a rendszerváltoztatás előtt
ĀA polgárság tudatában általában ritkán, leginkább ösztönösen éled erővé a népfelség szerepe
ĀAmint azt az elmúlt évezredek bebizonyították, a háborús ürügy előbb vagy utóbb mindig „legyártódott” valahogy
ĀAz ENSZ és az EU távlati célkitűzése szerint hosszabb távon a világ villanyáram-ellátását főleg naperőművekkel és szélerőművekkel kellene megtermelni
ĀFricska. Igazán izgalmas hátba szúrásos vetélkedőt játszik a honi balliberális oldal
ĀAz amerikai és NATO befolyási övezet lappangó terjeszkedésére nem éppen rejtőzködő moszkvai válasz érkezett
ĀKétperces. Az akcióknak J. Károly soha nem tudott ellenállni, főleg úgy, hogy egyre magasabbra szöknek az árak.
ĀFricska. Most éppen Iványi Gáborról szól az ellenzéki nóta. A metodista lelkészről, aki korábban rabbiképzőt végzett, később egy törpe szekta vezetője lett
ĀGyóni Géza (1884–1917) magyar költő és újságíró 1914 júliusában, a szarajevói merényletet követően a társadalom döntő többségéhez hasonlóan üdvözölte a háborút
ĀFricska. Aki azt állítja, hogy Bakáts Tibor „Settenkedő” nem a balliberális oldal emblematikus figurája, az vagy hazudik, vagy nem tud szembenézni a kínos tényekkel
ĀA lényeg tehát az, hogy Orbán Viktor nem minősítgeti az ellenzéki szavazókat, vele ellentétben viszont a liberálbolsi elit ezt lépten-nyomon megteszi a kormánypárti választókkal
Ā„Tudják, hol nem történik ilyen őrültség? Magyarországon. Csak mondom” – ezzel a felvezetéssel számolt be Rod Dreher ismert amerikai konzervatív publicista és író a Twitteren egy igen bizarr hírről
ĀA világ dolgain nem könnyű eligazodni. Jó ideig úgy voltunk vele – én legalábbis azt tapasztaltam –, hogy mély tisztelet övezte, ha valaki külföldi egyetemen végzett
ĀGyurcsány Ferencről például akkor lehetne elhinni, hogy belátta, mit tett valójában, és képes megváltozni, ha már nem venne részt a magyar közéletben
Ā„Hallani zajt, / Hangos kacajt, / Szidalmat is, épületest, / Rohadt beszédekkel vegyest.” – olvasom Arany János A hegedű című, kevésbé ismert „víg legendájából”
ĀA tudósoknak, bármelyik oldalhoz tartoznak is, abban kellene példát mutatniuk a politikusok számára, hogyan lehet a vitákat szakmai síkra terelni
ĀAz ukrán konfliktussal kapcsolatban újra elhangzott a népek önrendelkezési jogának elve. De kár, hogy ez ránk nem vonatkozik!
ĀFricska. Szegény Kárász Róbert! Őszintén mondom, valahol sajnálom az ATV műsorvezetőjét, sok esztendő után kegyetlen lehet szembesülni a balliberális „sokszínűség” valóságával
ĀHa a háborút meg tudjuk akadályozni, talán a többi őrületet is sikerül. Talán az igazságainkat sem sikerül elnémítani
