
Nem fog menni
ĀNAPI KOMMENTÁR. Daniel Freundot nyugodtan nevezhetjük selejtes marxista politikusnak. Zöldként pártja utolsó előtti bejutó helyén, a huszadikon lett képviselő az Európai Parlamentben, s most eljön tanár bácsit játszani Magyarországra
ĀNAPI KOMMENTÁR. Daniel Freundot nyugodtan nevezhetjük selejtes marxista politikusnak. Zöldként pártja utolsó előtti bejutó helyén, a huszadikon lett képviselő az Európai Parlamentben, s most eljön tanár bácsit játszani Magyarországra
ĀKÉTPERCES. Eldöntötte, hogy nem fog híradót nézni és elemzéseket olvasni, a nagyvilág hírei csak összezavarják, mert nem tudja, hogy ki kinek a kije és miért, és hogy mennyi az a pénz, amiért valaki valakinek a valakije lesz
ĀA tévéből meg a plakátokról is tudom, hogy nyakunkon a jólét. Legalábbis, mint egykoron Kossuth Lajos, Dobrev Klára is üzent, visszaadva a magyarságnak a csaknem másfél évtizede elrabolt reményt
ĀVolt az első és második világháborúnak elég tapasztalata, úgy látszik, mégsem tanultunk belőle. De az események sokkal korábban kezdődtek, mint ahogy ezt emlegetni szokták, visszanyúlnak egészen 1997 őszéig
ĀNAPI KOMMENTÁR. Imádom, amikor a kismacska húzogatja az oroszlán bajszát. Azt meg még jobban, ha a civódó felek még nem döntötték el, melyikük a macska és melyikük az oroszlán
ĀEgyáltalán nem értem. Nem fér a fejembe, hogy egy-egy vezető baloldali politikus miért elemzéssel tölti el a neki jutott nyilvános időt
ĀA főpolgármester merészsége az elmúlt három évben néhány lázálmot valósággá változtatott, igaz mindez főleg még azelőtt történt, hogy elütötte a villamos
ĀNAPI KOMMENTÁR. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy jó tíz éve hiteles politikusnak tartom Bod Péter Ákost, aki eredetileg jobboldali közgazdász létére gyakran foglalt állást politikai kérdésekben is
Ā„Nádirigó énekel az Egressy út környékén, és békakuruttyolástól hangos esténként Zugló.” Micsoda életkép! Nemcsak a nemzet él nyelvében. A táj is. Szinte zenél krónikása lantjának húrjain
ĀA mai és a közeljövőbéli magyar élethelyzetek legaktuálisabb kérdéskörét gurítja elénk – ritka szuggesztív eleganciával – egy egészen nagyszerű mesterré fejlődött rendező filmje
ĀÉs most itt vannak újra az utcákon és tereken az álforradalmárok. Időről időre előszedik a trágár felirataikat, hétről hétre újabb és újabb ocsmány szófordulatokat skandálnak
ĀNAPI KOMMENTÁR. Karácsony kikelt magából a hármas metró 2017 novembere óta tartó, általa többször kitolt befejezési határidejű felújításának mai ünnepélyes lezárása kapcsán
ĀMondja meg már végre valaki a rettenthetetlen permanenstüntetőnek – vagy még inkább mondja meg ő –, hogy mi végre kínozza, fárasztja magát, no meg a rendőröket, tévéstábokat és a különféle ál- és igazi újságírókat
ĀNAPI KOMMENTÁR. Egyáltalán nem a pedagógusok helyzetének javításáról van szó, azt szeretnék elérni, hogy a rendőrök keményen lépjenek föl a diákokkal szemben, hogy a világsajtót be tudják járni a képek
ĀAz Európai Unió szimulált föderalista politikai berendezkedése eredményeként az ország vezetése teljesen a globalista plutokrácia kezébe került
ĀTalán be kéne fejezni a jogállamiságról szóló diskurzust, hogy elkezdhessünk egy egészen másikat. A Németországnak csúfolt logisztikai központ pattogó hangú bürokratái ugyanis nem arra használják a szavakat, amire valók
ĀMa már közhely, bár még mindig illetlen dolog erről nyíltan beszélni, de Amerika kettős szerkezetű, van egy nemzetállami talapzat, és erre épül rá az amerikai világbirodalom
ĀSZOBAKATEDRA. A Montaigne által megteremtett műfaj nehezen definiálható – a szerző a próba vagy kísérlet szót használta erre az „önkifejezési tudatformára”
ĀNAPI KOMMENTÁR. A jogállamiság hiányáról, a lopkodásról, a korrupcióról szóló, évek óta tartó brüsszeli és magyar hablaty tehát egyetlen szempillantás alatt lelepleződött
ĀA rendszerváltásnak nevezett valami után jó harminc esztendővel szomorúan állapíthatjuk meg, hogy csöbörből vödörbe, azaz egy hazug világból egy másik hazug világba sodródtunk bele
ĀIzgalmas dokumentumokat tár a nagyközönség elé a Hereditas Antikvárium május 26-i és június 2-i árverése. Az aukció egyik ritka darabja a híres „Vidini levél” első kiadása