−Előd
ĀEljátszottam azzal a gondolattal, hogy az óév utolsó napján és óráiban néhány neves, már régen elhunyt hazafi és világfi milyen ítéleteket osztana meg velünk, ha a 2022-es esztendőről kellene vallania
ĀKi ne játszott volna még el a gondolattal, hogy egy időgép segítségével kilépne a jelenidőből, amelyben él, és elkalandozik akár a múltba, akár a jövőbe?
ĀAkinek van szeme, látja: az európai muszlimok egyre erősebben követelik, hogy kivonják magukat az európai törvények alól és csak a saría – vagyis az iszlám törvénykezés – szerint éljenek
ĀA háború, ahogy sok más ezt megelőző is, villámháborúnak indult, Putyin, valószínűleg hírszerzési hiányosságok miatt azt gondolta, hogy az ukrán hadsereg nem nacionalista része átveszi a hatalmat
ĀAz áldozat hogyan tudja a több mint hét évtizeddel ezelőtt az UPA által elkövetett tömeggyilkosságokat beilleszteni egy olyan ország politikai rendszerébe, amely mindent elkövet, hogy az EU és a NATO tagja legyen?
ĀA kommentek többsége nem hemzseg a durva helyesírási hibáktól, egy-kettő a maga módján még szellemes(kedő)nek is nevezhető. Egyvalamiben páratlanul egységesek: az indulat hevességében
ĀA FIFA vizsgálatot indított, hogy miként kerülhetett a vb-döntő utáni díjátadásra, és miként emelhette magasba a kupát a Salt Bae-nek nevezett Nusret Gökce török szakács és étteremlánc-tulajdonos
ĀA főszereplők vélhetően segítség nélkül is sejtik azt, hogy létezik olyan nemzetközileg kipróbált (fel)forgatókönyv, amellyel bármelyik stabil kormányzatot meg lehet buktatni
ĀSzobakatedra. Csak egyetlen dolog szentelheti meg a szabadságot: „szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad megtenni mindent, ami nem kiváltság, hanem megváltás”
ĀAz új évben Kína és Magyarország az újonnan alapított együttműködési bizottság adta lehetőséggel élve együtt dolgozik, kitart a szolidaritás és együttműködés, a szorosabb partnerkapcsolat és a közös fejlődés útja mellett
ĀAngela Merkel lényegében azt mondta, hogy az oroszokat tudatosan becsapták. Nem ez volt az első eset
ĀA karácsony misztériuma átég a fogyasztói társadalmon, az értelmetlen feleslegen, arra figyelmeztet, ami igazán fontos. Benne van a teljes élet, nincs szüksége semmi másra, mint elfogadásra, szeretetre
ĀAmikor az egyház Krisztus születésének ünnepét erre a napra rögzítette, akkor ezzel a Sol Invictus ünnepet mintegy megkeresztelte. A győzedelmes napból üdvözítő nap, Sol Salutis lett
ĀFricska. Fújtuk hát a gyermeteg balladát, amelynek lényege abban a két sorban testesült meg: „Az égen röhög a Hold, kezemben dörög a Colt”
ĀDe még mielőtt „kirajzanánk” a világűrbe, nem kellene kicsit eltöprengenünk azon, hogy vajon nem volna-e célszerűbb és főként „olcsóbb”, ha nem vernénk szét a saját szülőhelyünket?
ĀNem ezekben a napokban, hanem éppen egy évvel ezelőtt írtam le az alábbi sorokat. Azóta sem tudtam szabadulni a történettől, s úgy vélem, azóta sem sok minden változott
ĀA tanácstalanság jajgató keservére kellene felfigyelni, a szánalmas kivetettségre, ami lehetetlenné tette, hogy a csoda megérintse, és fagyon, ködön, didergésen átsegítve reményt adjon
ĀÁlljunk hát oda gondolatban a pásztorok közé, álljunk oda otthon a karácsonyfa alá is. Köszönjük meg Jézusnak, hogy egy lett közülünk, és szeretetével isteni életébe kapcsol minket
ĀA szív és a lélek mellett az elme megnyitása is nagyon fontos. Itt van a legtöbb kísértés, tévelygés, hiszen, ha a szív legfőbb tulajdonsága a szeretet, a léleké a remény – az elméé a szabadság
ĀÉvtizedek óta használt, már igencsak kopottas kézi-, illetve pilótatáskámban helyeztem el a szaloncukrot, amelyet majd az amerikai karácsonyfára akaszthatok
ĀKorner. Az a baj a féligazságokkal, hogy azok egyben félig hazugságok is. Semmiképp sem tiszta dolgok