ĀA balról érkező liberális összhangban fölzeng az „éljenmájuselseje”, a „blacklivesmatter”, a „világproletárjaiegyesüljetek”, a „múltatvégképpeltörölni”, a „halálafehérekre”
ĀFricska. Soha se gondoltam volna, hogy egyszer arra vágyom, hogy kávéscsészévé válva részt vehessek Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András egyeztetésén
ĀNagy visszhangot kapott a nemzetközi médiában, hogy múlt pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök biológiai fenyegetésnek nevezte a migránsokat
ĀA történelemben mindig előfordultak hisztérikus időszakok, amikor az emberek jelentős része félt valamitől, és félelmének valamilyen okát keresve, azt másokra vetítette ki
ĀElkezdődött a végső visszaszámolás, nincs már száz nap sem az amerikai elnökválasztásig
ĀFricska. Nem gondoltam volna, hogy ismét az Örülünk, Vincent? nevű bloggal kell foglalkoznom
ĀTalán soha nem tudhatjuk meg kétséget kizáróan, hogy pontosan mikor és hol indult Föld körüli útjára az új, öldöklő koronavírus
ĀGondolataink játszanak velünk. Nem csupán azért, mert száguldanak, hanem azért is, mert olykor meglepő asszociációkra késztetik akaratlanul is az embert
ĀHősök márpedig kellenek – a román döntéshozóknak például Erdély mészárosai
ĀÁllítom, hogy az ördögnek lehet felesége, ez nem elképzelhetetlen. Talán az is bizonyítható, hogy ebadta, ha akarja, más bőrébe is belebújhat
ĀFricska. Jordán Tamás kiváló színész. Azért kell rögtön az elején leszögezni, hogy világos legyen, mi a különbség az ő és a mi kultúrfilozófiánk között
ĀSzeretném tudni mi történik túl az Óperencián. Szeretnék tájékozódni. Ez képtelenségnek tűnik. Körülbelül akkora az esélyem, mint a dédapámnak száz éve
ĀFricska. Meddig rohan lefelé, erős hátszéllel az ellenzék, ebben az egyre szánalmasabb Index-ügyben?
ĀA baloldal egyik legvisszataszítóbb tulajdonsága a nemes eszméken és a valós emberi sérelmeken való élősködés
ĀRendetlenség van a világban. Ez többek között annak köszönhető, hogy az egyre növekvő népességben egyre nagyobb hülyeség halmozódik fel
Ā„A híd az én politikai hőmérőm” – írta naplójában Széchenyi István 1848. augusztus 8-án a leendő Lánchídról. (De írhatta volna napjaink főpolgármesteri hídbohózata közepette is)
Ā„Bízom Gyurcsány Ferenc politikai bölcsességében” – írta Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere, a gödi összeveszés apropóján
ĀValahogy mindenünk lett a technika, s az is egyre inkább világossá válik, hogy sikerült gépesíteni magunkat
ĀFricska. Bosszant, hogy néha ismételnem kell önmagam. De muszáj. Ugyanis, ha ez a farizeus, logikátlan, pimasz liberális szellemi terror így megy tovább, akkor ebből a közegből csak menekülni szabad!
ĀMeghalt a vidéki nagyváros egykori tanácselnöke. A dolog nem érdemelne nyilvánosságot, ha nem tudnánk, hogy a Kádár-korabeli városi tanácselnökök közül a rendszerváltás táján egy-kettő – kevés – viselt dolgaival az akkori nyilvánosság elé került
ĀA járvány miatti nehéz tavaszi és nyár eleji időszakot követően élénkülés látszik a munkaerőpiacon
