Magunk dönthetünk az irányról

A június közepi mélypontot követően augusztus első napjaira majdnem 25 ezerrel mérséklődött a regisztrált álláskeresők, és már hetedik hete csökken a munka nélkül levők száma. Bár a veszélyhelyzet idején sokan vesztették el állásukat, a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései – a 2010 utáni időszak eredményeire építve – nagymértékben segítik a magyar gazdaság kilábalását a koronavírus okozta válságból. Ebből kikecmeregni elsősorban munkahelyteremtéssel és beruházásokkal lehet, és ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy kormányzati támogatást kapnak a fejlesztéseket vállaló cégek, de abban is, hogy gőzerővel folytatódnak az infra-strukturális építkezések, így a közút- és vasúthálózat korszerűsítése. Ez azért is fontos, mert a magasabb színvonalú közlekedési infrastruktúra országos szinten és helyben is élénkíti a gazdaságot, ezáltal több munkahelyet és magasabb béreket hozhat a magyar családoknak. Nem mellesleg a folyamatban levő beruházások már az értékük és nagyságrendjük miatt is felpörgetik a gazdaságot, keresletet teremtenek a nyersanyagellátásban, az iparban, és biztos munkahelyet jelentenek.

Már közhelynek számít, de nagyon is igaz, hogy a válság felkészülten érte a magyar gazdaságot, ennek mégis akkor van jelentősége, amikor tényleg van, mire építeni. És ebben az értelemben azt is fontos kiemelni, hogy a 2010 óta hivatalban lévő Orbán-kormányok a kezdetektől nyilvánvalóvá tették, hogy a közlekedésfejlesztést a gazdaságélénkítés szolgálatába kívánják állítani. Ennek mostanra érett be a gyümölcse, hiszen olyan szintre fejlődött a gazdaság, hogy ennek eredményeire támaszkodva magunk dönthetünk arról, hogy gyorsforgalmi útjaink merre vezessenek. Ugyanis például a közúthálózat döntő része már nem európai uniós támogatásból épül át.

Erre elég csak egy példa, miszerint 2016 és 2024 között összességében 3400 milliárd forintot költhetünk a közúti infrastruktúrára, ide értve új autópályák megépítését is, és ebből 1800 milliárd forint az állami pénz. A legfontosabb cél egyrészt, hogy az autópályák az országhatárokig épüljenek, másrészt valamennyi településről harminc percen belül elérhető legyen egy gyorsforgalmi út. Mindezzel a hazai autópályák, autóutak és főutak nemcsak a nemzetközi hálózatba kapcsolódó, európai színvonalú hozzáférést biztosítanak a közlekedőknek, de elérhető közelségbe kerülhetnek a beruházások is a felzárkózó térségekben, a munkahelyteremtő vállalkozások előtt.

A beruházások ütemére és nagyságrendjére jellemző, hogy tavaly 566 milliárd forintot tett ki az átadott és a folyamatban levő közúti projektek értéke. Ez volt eddig a legtöbb pénz, amit Magyarország egy évben közúti fejlesztésekre költött.

Nemkülönben sokat jelentenek a vasúti fejlesztések, amelyek lendülete a közútiakéhoz hasonló. A hazai törzshálózat, amely körülbelül háromezer kilométert jelent, átépül, és az idei rekordév lesz: 2020-ban ugyanis 298 milliárd forintot költ az ország vasúti beruházásokra a tavalyi 227 milliárd forint után. Ennek láthatók az eredményei is, hiszen 2022-re 560 kilométerre emelkedik az a pályahossz, amelyen óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok, és ez jelentős változást hozhat a menetidőkben is. Mindezt az utasok is értékelik, hiszen azokon a vonalakon, ahol megújul a pálya és a járműpark, százalékban kifejezve két számjegyű a növekedés.

Tehát nemcsak a munkaerőpiacon látjuk a fényt az alagút végén, de vonattal is lehet már hasítani.

(A szerző főmunkatárs)