Visszasírja Márki-Zay a vizitdíjat és a kórházi napidíjat

„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet” - jelentette ki Márki-Zay Péter még egy tavaly júniusban rögzített videóban.

Gyurcsány Ferenc bábjának meglátása alapján „ahol nem üzlet, ott tönkrementek, Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek és a többi”.

Márki-Zay szerint „Ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek. Nincs ingyenes egészségügy, ez egy illúzió” – szögezte le sokadszor. A politikus olyan modellt lát ideálisnak, amely „egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modell”.

Nem először, nem egyszer mondott ilyeneket: egy 2019-ben rögzített videóban arról beszél: nem lett volna szabad kiírni a vizitdíjról szóló (és egyébként a Gyurcsány-kormány teljes bukását okozó) népszavazást „Emlékeznek még arra, amikor a Gyurcsány-kormány megbuktatásában az egyik jelentős lépés a Fidesz részéről, az egy – hát őő hogyan – adózási kérdésben kiírt népszavazás volt, amit az akkori Alkotmánybíróság átengedett egészen furcsa és meglepő módon. Ugye ilyet kultúrországokban nem lehet” - mondta a baloldali jelölt, (A videó itt tekinthető meg.) aki olyan mondatokat is simán kiejt a száján, amelyek megszorításokat vetítenek előre: „Vannak olyan területek, mint a járóbeteg-ellátás, ahol lehet centralizálni, de a fekvőbeteg-ellátásban igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében.”

Gyurcsány kesztyűbábjának megnyilvánulásai szerint „természetesen nem a biztosítást kell magánosítani”, ő maga a „megoldást” az úgynevezett single player rendszerben képzeli el, mert úgy látja, hogy az egybiztosítós rendszer Amerikán kívül majdnem minden fejlett országban jelen van.

Márki-Zay régóta és sokszor mondta el nyilvánosan, hogy visszasírja a vizitdíjat és a kórházi napidíjat: még 2020 őszén egy, a Gellért Szállóban rendezett eseményen arról beszélt, hogy támogatja a vizitdíjat, és problémának tartja, hogy ez tabutéma. „Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak. Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a napidíj és a vizitdíj népszavazása óta Orbánéknál tabu. Bármiféle piacosítás. Nagy hiba!”

Mint ismeretes, a rövid életű, ámde nagy közutálatnak örvendő vizitdíj és kórházi napidíj ellen a Fidesz-KDNP kezdeményezett népszavazást nem sokkal az intézkedések bevezetését követően, s azt a Magyar Országgyűlés 2007. december 17-én ki is írta. A referendum 2008. március 9-én volt: az emberek elsöprő többsége ellene szavazott mindkét díjfizetési kötelezettségnek, ráadásul a népszavazáson rendkívül magas volt a részvételi arány is, a voksolók 82 százaléka pedig egyértelműen ellenezte a Gyurcsányék által bevezetett egészségügyi sarcot, amit el is törölt a baloldali kabinet, azonban a baloldal máig nem tudott szabadulni rögeszméjétől, hogy az egészségügyet csak fizetős formában képes elképzelni. Ennek ékes példája Márki-Zay minden, a témával kapcsolatos megszólalása. Mindemellett érdemes tudni azt is, hogy a baloldal programját ugyanazok írják, akik annak idején heves szószólói voltak a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak: emlékezzünk csak arra, hogy a vizitdíj megtartásáért indított aláírásgyűjtés fő szervezője volt 2008-ban Komáromi Zoltán, aki most Márki-Zay Péter egészségügyi programírója lett. Így aztán az sem csoda, ha gond nélkül jelent ki olyanokat, miszerint el tudja képzelni, hogy „fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi, de ahogy normális szolgáltatást nyújtva, szinte azonnal tudnak időpontokat adni, és nagyon gyorsan elvégzik ezt a vizsgálatot, az garantált”. De egy tavaly decemberi fórumon olyat is mondott, hogy inkább Indiába kellene menni szemműtétre, a magyar nőknek pedig megüzente, hogy a gyermek magától is megszületik, nem kell ahhoz orvos, nem betegség a szülés.

Mindebből látszik: Márki-Zay nem csinál titkot abból, hogy hatalomra jutása esetén az egészségügyet fizetőssé tenné, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés azoknak lenne biztosított, akiknek telik rá. Ilyen szempontból még tisztességesebben is fogalmaz, mint mentora: Gyurcsány Ferenc ugyanis a 2006-os miniszterelnök-jelölti vitában még azt mondta a vele szemben álló Orbán Viktornak: „Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy itt valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza. Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni az nem igaz országhoz vezet. (...) Ez nem igaz. Tudja mit? Vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, Maga is az igaztalanság vádjába süllyed.”
Ugyancsak Gyurcsány állította ugyanebben a vitában: „Ha Ön úriember, (...) és nem ármánykodással szeretne megküzdeni kampányban, azt kérem, még ma este, hogy azt a kampányt, ami arra épül, hogy mi el akarunk adni, privatizálni akarunk, azt vonják ki a forgalomból. Így Ön se akarhat nyerni. Ez nem tisztességes, Elnök úr”, Ehhez képest a választási győzelemmel a zsebében alig néhány héttel később, a balatonőszödi kormányüdülőben megtartott értekezleten már meg is született a döntés a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséről. Igen, ez az az ülés, ahol elhangzott a hírhedt őszödi beszéd is, azzal a vallomással, miszerint a baloldal „nyilvánvalóan végighazudta az utolsó másfél, két évet; teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”.

Emlékezetes, hogy az Őszödön született döntés értelmében minden egyes orvoslátogatás 300 forintjába került a polgároknak, de ha a beteg nem a saját háziorvosához ment, ha esetleg szakorvoshoz ment beutaló nélkül, vagy ha ügyeleten jelentkezett a nehezen megfogható „valós indok” nélkül, akkor már emelt összegű, 1000 forintos vizitdíjat volt kénytelen kicsengetni. Fizetni kellett a fogászaton, a járóbeteg szakellátás keretében igénybe vett rehabilitációért is. Kórházi napidíjat fekvőbeteg-intézményben kellett fizetni.

És most ezt akarja visszahozni Márki-Zay.

A Fidesz szerint a baloldal és miniszterelnök-jelöltje most is fizetős egészségügyet akar, akárcsak 15 évvel ezelőtt, ezért április 3-án a választók arról is döntenek, engedik-e, hogy a baloldal visszatérjen, és fizetőssé tegye az egészségügyet, vagy „haladunk tovább azon az úton, hogy javítjuk a betegellátás színvonalát, fejlesztjük a kórházainkat, és tovább emeljük az orvosok és az ápolók bérét”.

Selmeczi Gabriella frakcióvezető-helyettes emlékeztetett: 15 éve, február 15-én vezette be a Gyurcsány-kormány a fizetős egészségügyet. Vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettettek a betegekkel, ezzel párhuzamosan pedig szándékosan elkezdték leépíteni az egészségügyet, mert a fizetős magánegészségügybe akarták terelni a betegeket - tette hozzá.

Hangsúlyozta: ezeket a díjakat csak a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazásnak köszönhetően sikerült eltörölni. A kórházi napidíjat a szavazók 84 százaléka, a vizitdíjat pedig 82 százalékuk utasította el. Az akkori baloldali kormánykoalíció „ebbe jól bele is bukott” - fogalmazott Selmeczi Gabriella, hozzáfűzve, hogy ennek ellenére a baloldalon 15 év után sem változott semmi, most is fizetős egészségügyet akarnak.

A kormánypárti politikus azt mondta, a baloldal miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, hogy hiba volt eltörölni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, az egészségügy üzlet, és az ágazatot drasztikusan magánosítani kellene.

Emellett - folytatta - a baloldali miniszterelnök-jelölt indiai szemműtétet javasolt a magyaroknak, a nőknek azt üzente, hogy a szüléshez nem kell orvos, hanem elég egy holisztikus szülésznő is, és embertelen módon még arról is nyíltan beszélt, hogy a járványban elhunyt idős szavazók miatt a baloldalnak nagyobb az esélye a hatalom megszerzésére.

Kijelentette: április 3-án a választók arról döntenek, engedik-e, hogy a Gyurcsány-Bajnai féle baloldal visszatérjen, fizetőssé tegye az egészségügyet, és „bizniszt csináljon” mások betegségéből, vagy „haladunk tovább azon az úton, hogy javítjuk a betegellátás színvonalát, fejlesztjük a kórházainkat, és tovább emeljük az orvosok és az ápolók bérét”.

Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra! - hangoztatta Selmeczi Gabriella.