−Előd
ĀVelünk élő rómaiak. A városszerkezet nyomában: lakóházak a tartományokban – Míg az egymillióssá nőtt örök városban nem volt ritka a négy-ötemeletes épület sem, addig a provinciákban csak két-három emeletet építettek
ĀPaolo Sorrentino új filmje megtörik a közepén, de így is hozza a rendezőtől elvárt színvonalat
ĀSarah Winman regényében az angolok soha nem tanulnak meg olaszul gondolkodni, és az olaszok sem értik meg őket, mégis marad köztük valami kimondhatatlan szeretet
ĀA borbélyműhelyek és a fodrászatok meséje Zeke Gyulától, amelynek hátterében csodálatosan kibontakozik a magyar történelem bő egy évszázada is
ĀA közösségi média személytelen iszonyatát egy barátságon keresztül mutatja be az Egy barátság története
ĀA mese a barátságról szórakoztató komédia, amelyben felmerül, hogy mégsem lehet mindenki művész
Ā„...az ahetet, a napnyugta és napkelte szimbolikus helyét két oroszlán, a Tegnap és a Holnap tartja a vállán...”
ĀA Goya-gyilkosságok fontos társadalmi kérdéseket feszeget – A rendező látványosan elkerülte a zsánert jellemző kliséket
ĀAli Smith Évszakok-tetralógiájának magyarul most megjelent, Tél című műve egyszerre modern és archaikus
ĀJól súlyozott, szép film A művészet templomai sorozat új alkotása – A rendező enyhe elfogultsága a Mediciek jó oldala iránt érthető és megbocsátható
ĀSergio Castellittótól mást vártunk volna a Fortunata után – Olasz–francia vásári komédia filmen – Nehezen veszi fel a néző a ritmust, aminek a rossz magyar cím az oka
ĀDonatella di Pietrantonio könyve idézi Elena Ferrante világát, de teljesen más konklúzióra jut, mint a Nápolyi regények szerzője
ĀA Kádár-rendszer legundorítóbb, legkilátástalanabb évei is felvillannak a vásznon az olasz–magyar koprodukcióban készült dokumentumfilmben
ĀSűrű, szokatlan, néhol a műfajok közötti szöveg Irene Solá regénye, amely néha versbe csap át, míg máskor a teljes nyelvtelenségbe
ĀAnnie Ernaux Évek című regénye érdekes kísérlet a történetírásra, hogy megmutassa egy letűnt világ színét-formáját
ĀHollán Sándor képeit a Magyar Nemzeti Galériában a művész jegyzeteit is magába foglaló, háromnyelvű katalógus kíséri
Ā„Írónak érezte magát, csak írónak, nem vágyott az embereket boldogítani, sem megváltoztatni, nem akart egyebet, mint kifejezni magát” – írta Schöpflin Aladár a nyolcvanöt évvel ezelőtt elhunyt Kosztolányi Dezsőről
ĀKéppárok Courbet-től Picassón és Braque-on át Moholy-Nagy Lászlóig és Bortnyik Sándorig – A képzőművészeti hatástörténetet vizsgálja az új kiállítás
ĀA római hitvilágot mutatja be Pompeji díszletei közt A művészet templomai sorozat új filmje
ĀAgatha Christie önéletrajza lassan folydogáló, ironikus mesefolyam, amelynek semmi köze a krimihez
ĀAz Élj vagy halj meg című kötet sajátos lírai önvallomás
ĀJulia Jakovleva atmoszférateremtő képessége és írói világa olyan erős, hogy krimije jóval több egyszerű bűnügyi történetnél
ĀBaán László: A Városliget nemhogy elvesztette volna parkjellegét, hanem éppen fordítva. Ahogy ígértük, 21. századi módon megújítva több zöld és több kultúra lett a Ligetben
ĀMalgorzata Szumowska és Michal Englert munkája Rohrwacher A szent és a farkasát idézi
ĀMónica Gutiérrez A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei című regénye a romantikus könyvek paródiájaként működik
ĀSok olyan elem is láthatóvá vált Jankovics Marcell filmjében, amely Arany János költeményében csak a nagyon figyelmes olvasónak tűnhet fel
Ā„Ámor eluralkodott lelkemen, mely tüstént meghódolt neki, s képzeletem adta erejénél fogva oly erősen hatalmába vett...”
ĀA Kortárs Kiadónál jelentek meg Gerő Ödön korabeli tárcái Csontó Sándor szerkesztésében, amelyeket olvasva kultúrtörténeti időutazásra indulhatunk
ĀVelünk élő rómaiak. Százhalombattát, vagyis Matricát nem a rómaiak, még csak nem is a kelták alapították: a város helyén már a vaskorban is település volt