Ránk lobbantott ifjúság
ĀMárcius, március 15. – az ifjúság maga. A fáklyaként reánk lobbantott, lobogó, örök ifjúság
ĀMárcius, március 15. – az ifjúság maga. A fáklyaként reánk lobbantott, lobogó, örök ifjúság
ĀIlyenkor márciusban néha Kolozsvári Grandpierre Emil könyvének címe jut eszembe: Nők apróban
ĀA kommunizmus áldozatainak emléknapján Szerov és Szolzsenyicin világa áll előttünk, a maga pőre fenségében
ĀItt egy ilyen nap, amelynek – lássuk be végre – óriási hivatása van. Felmutatni, hogy legnagyobb íróink mennyire megdöbbentően modernek, mennyire tényleg halhatatlanok
ĀIgen, Kárpátalja, újra meg újra. A szovjet idők vége felé nyílt meg előttünk ismét, Erdélytől vagy a Délvidéktől merőben elütő univerzummal
ĀA kultúra – a magyar kultúra –, jó uram, mindnyájunk asztala. Mindig, mindenkor, mindenhol. A napok napja. Minden nap a kultúra napja
ĀMivel Varsóra és Berlinre kell különösen figyelni mostanában, azt hihetnénk, nagy és jelentékeny változások történnek a két fővárosban. Látszólag így is van
ĀAmióta csak bejelentették, hogy lesz, folyamatos a rinyálás. Amióta csak rinyálnak, már sokadszorra látom, olvasom, hogy tisztázni próbálják, mi is, és mi is lesz ez az egész
ĀA köztesség, gyanítom, alapjaiban határozza meg ezt a négy különleges feladatokat ellátó, speciális nap-alakulatot
ĀA Duna-menti svábok Magyarországra telepedéséről szóló, az Idő-Jel Kiadó jóvoltából megjelent kötet bemutatóján ülök
ĀÁllok az Oktogonon, várom, hogy a lámpa zöldre váltson. Nem sok minden utal arra, hogy advent van: szokványos közép-európai téli délelőtt, szürkeség, locspocs, enyhén alattomos hideg
ĀGeert Wilders csak 2022-ben több halálos fenyegetést kapott, mint az összes többi holland politikus együttvéve
ĀNyolcvan éve, 1943. november 28. és december 1. között négy ülésen Churchill, Roosevelt és Sztálin Teheránban szépen sorban megállapodott igen sok dologról
ĀTúl a futballon, vajon mennyire fogalmazott meg ez az Eb-re való kijutással fölékesített-megkoronázott év általánosítható, összmagyar társadalmi és nemzetpolitikai tanulságokat?
ĀCsurka bármelyik színpadi műve, ha valami véletlen eredményeképpen mégis a közönség elé kerül, ünneppé, demonstrációvá és rendkívüli, nagy eseménnyé válik
ĀJó érzés azt tudni, arra gondolni, hogy az én hazám volt az egyetlen, amely fegyverrel, szervezetten állt a magyarok oldalára
ĀAz újságírók, tanúsíthatom, olykor a történészeknél hatásosabban, plasztikusságában hitelesebben képesek tálalni nagy históriai eseményeket
ĀTény és való, hogy Rózsa Sándor nem tartozott a gáncs nélküli lovagok közé, enyhén szólva nem éppen törvénytisztelő életmódot folytatott
ĀAkkor is vasárnap volt, azaz október 15., és most is az. A hasonlóságok vagy éppen az egybeesések pedig olykor – gyakran – továbbgondolásra késztetnek
ĀA szó szerinti jelentés („a sziklákon”) némi képzettársításos-költői áttétellel azután a kifejezés teljesebb, közéletibb-hétköznapibb tartalmát is magyarázza: zátonyra fut(ott), megfeneklett
ĀA felismerés, a megértés örök szabadsága, a dolgok differenciáltságának, összetettségének tudomásul vétele, lássuk be, nagyon is felszabadítólag hathat az emberre
ĀNagyváradi barátom kezembe nyomott egy nagyalakú, keményfedelű zöld–fehér könyvet, amin három nagybetű díszelgett: NAC
ĀMeg kell próbálnunk ráébredni: ha ő nem lett volna köztünk, mi minden szintúgy nincs, nem történik meg, nem jön a világra, nem születik újjá
ĀAzokban a ’68 augusztus végi meg szeptemberi időkben bizony akadt néhány jelenség ott, a gömöri vagy kishonti tájakon, amelyre biza nagyon is ráillett a magyar evolúciós minősítés
ĀÍgy Szent István-nap táján az embernek eszébe juthatnak olyan régibb-újabb históriák, amelyek az ünnepet bizony képesek sajátságos megvilágításba helyezni
ĀA párisi gyújtogatók – A kommün története címmel reprint kiadásban a napokban jelentette meg a Patrióták nevű civil szervezete Rákosi Viktor 1911-ben napvilágot látott „regényes korrajzát”
ĀKülönleges ez a város, és nemcsak az Alföldön az. Nemigen kap település eredeti elnevezést egyszerre két neves embertől
ĀTöbb kiváló pályatársammal ellentétben én nem tulajdonítok akkora jelentőséget a Facebook kommentjeinek és lájkjainak
ĀA líraiesettanulmány-meghatározás jelentéstartalma voltaképpen az egész nándorfehérvári csata jelenség – mert hogy az is – legbenső és legvégső üzenetére utal, azt mutatja fel
ĀMost azért kicsit meghalt Közép-Európa is, mondja a barátom, és rögtön morózusan hozzáteszi: vagy tán nem is olyan kicsit