2019. október 18.
Az erő órái
ĀAkkor még szeptember volt és napsütés, most október és már inkább felhők, mégis, az érzés ugyanaz. Mintha egy nagyhatalom hadseregének katonája lennék
Domonkos László
2019. október 15.
Budapest erőd
ĀEmlékszem azokra a falfirkákra a kilencvenes évek közepéről (később, 2002 és 2010 között is emlegették): „Birka nép.”
2019. október 10.
Teljes kiőrlésű
ĀMegehültem, ahogy a székely mondja, s a vágyat csillapítandó, a több mint puccos, immáron parádés számú és választékú péksüteményes egyikénél teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményt kértem.
2019. október 04.
Gróf Grünne kívánsága
ĀA császár főhadsegéde – akitől a magyar főváros Joszif Visszárionovics Sztálinnal együtt csak 2011-ben vonja meg a díszpolgári címet – igen elégedett lehetett azon az októberi délelőttön
2019. szeptember 24.
A völgyben a kerti virágok
ĀAzt hiszem, Sára Sándort egész életében az érdekelte igazán, hogy még mindig nyílnak a völgyben a kerti virágok. Meg kell őket mutatni, mennyire igazak, és mennyire a mieink
2019. szeptember 20.
Farkasok közt védtelen
ĀA találkozások tudvalevően gyakran meglepetéseket tartogatnak: egykori Duna tévés kollégámat, Csáky Zoltánt legalább tíz éve nem láttam, arról meg pláne nem tudtam, hogy könyvben tette közzé valamikori televíziós beszélgetéseit
2019. szeptember 13.
„Rasszista megnyilvánulások”
ĀJó néhány nap eltelt már az év meccsének kikiáltott és számunkra szomorúan végződött magyar–szlovák EB-selejtező óta, nekem mégis újra – sokadszorra – olyan kérdések járnak a fejemben, amiket ez a mérkőzés csak újra a felszínre dobott
2019. szeptember 03.
Kocsik szeptemberben
ĀBékés hétköznapi délután a 230-as buszon. Szép, nyár végi napsütés, a Damjanich utcai megálló után, a Hősök terénél szállnak fel legtöbben
2019. augusztus 29.
A magyar ősz elé
ĀMárai nagy könyve, a Szindbád hazamegy eszembe juttatja Illyés Gyula egy réges-régi interjúját, benne egy furcsa válasszal: melyik a kedvenc évszaka, kérdezték, s ő – megdöbbenésemre – azt válaszolta, hogy egyre inkább az ősz
2019. augusztus 26.
Délvidéki magyar rendszerváltozás 2.
ĀHarminc éve szabadon 14. A délvidéki magyarok lélekben lassan „jugoszlávvá” kezdtek válni
2019. augusztus 24.
Délvidéki magyar rendszerváltozás 1.
ĀHarminc éve szabadon 13. A Vicei-ügy(ek) felmutatták a maradék Jugoszlávia-mítosz mögött a rezsim igazi arcát, hatalmasat lendítettek e sorsdöntő években a „jugónosztalgiák” szétoszlatásán
2019. augusztus 23.
Nyolcvan év magány
ĀMár augusztus 19-én ott a távirat, amely jelzi a birodalmi külügyér Moszkvába érkezését. Kedélyesen fogadják. „Jókorát veszekedtünk, igaz-e?” – üdvözli mosolyogva A Népek Atyja
2019. augusztus 16.
Tuhutum tekintete
ĀTűz a nap, és azon kapom magam, hogy az ünneplő tömegben az egyik, az ország dolgának szerét ejtő magyar tekintete van rajtam
2019. augusztus 05.
A hallgatás aranya
ĀBoldogult Duna Tévé-s koromban, forgatásra utazván a jól ismert jelenet: hárman-négyen a kocsiban, operatőr, technikus (legtöbbször egyben gépkocsivezető is), olykor esetleg hangmérnök és/vagy rendező – no meg én, a szerkesztő
2019. augusztus 02.
A szégyen napja
ĀAz utolsó ítéletről szóló középkori mise-ének emlegeti a harag napját (dies irae). Ez az a nap, amely világot hamuvá teszi. Isten haragjának napja
2019. július 25.
Száz éve Vásárhelyen
ĀJúlius 25-én Berényi felhozatja a pincéből a bebörtönzötteket, egy szakasz román katonával kihajtja őket a városból, aztán halomra géppuskázzák mind a negyvenhetet
2019. július 19.
Adalékok egy pilóta életéhez
ĀMagyar titkok a la huszadik század… Endreszék, akiknek páratlan teljesítményéről a minap lapunk is megemlékezett, a szovjet hódoltság idején többszörös okból fekete báránynak számítottak
2019. július 17.
A táv nem mérhető
ĀGyakran elnézegettem azt a táblát ott a szegedi Petőfi Sándor sugárúton, amerre a Szabadka felé vezető út indult: „Szeged–Beograd 223 km”
2019. július 09.
A miniszter újra lép
ĀPécska nagyjából félúton Makó és Arad között fekszik, itt született gróf Klebelsberg Kuno
2019. július 06.
Egy nemzeti hadsereg
Ā„Hát mögindútak”, mondja meghatottan egy atyafi a mellette állónak, „Mög végre, hála az Úristennek”, mormolja amaz a választ
2019. július 02.
Különös rekviem
ĀA kalauzok meg a régi villamosok rekviemje persze a régi városok, a régi világ olyan rekvizítumaiért is szól, mint a jéggyár, a bambi vagy a kétforintos fagylalt
2019. június 27.
László, a király
ĀMert a kultuszok – kultuszaink – az életmentő jellegű nemzeti tudat, ebből következően pedig a belőle kinövő és ledönthetetlen, óriás fává erősödő nemzeti méltóság, erő és öntudat dobbantódeszkái lehetnek
2019. június 18.
Látomás a Duna-korzón
ĀHát a sors – meg a városrendezés – kifürkészhetetlen akaratából ide kerültünk, a Duna-korzóra, a Vigadó meg Petőfi szobra közé, a régi Pest legnépesebb és legfelkapottabb sétaterére
2019. június 11.
Egy kéz üzenete
Ā„Elmúlt szép Pünkösdnek gyönyörű ideje”, kezdődik Döbrentei Kornél egyik legszuggesztívebb verse, a Magyaroknak való. És így folytatódik: „Elüszkült az ég, mint combomnak rút sebe.”
2019. június 03.
Kelet kapujában
ĀHimnuszok Kelet kapujában – egyik legnagyobb költőnk, Sinka István legelső kötete ezzel a címmel jelent meg az Úr 1933-dik évében Szeghalmon, az ottani református reálgimnázium kiadásában
2019. május 29.
Két választás Csíkban
ĀMég reggel kilenc óra sincs, de egyre hosszabb a sor itt a főkonzulátus épülete előtt
2019. május 21.
Amerika visszainteget
ĀAmerika a szovjet hódoltság évtizedeiben a vágyak és ábrándok, a szabadság szivárványos ködében foszforeszkáló, csodás-varázsos univerzuma volt
2019. május 17.
Volt egyszer egy büszke nő
ĀA 20. század 80-as éveinek közepét írtuk, és senkinek a leghalványabb fogalma sem volt arról, hogy pár esztendő múlva a világ szinte kifordul majd a sarkaiból
2019. május 07.
Az első ember
Ā„Charlie Babbitt az első ember” – mondja Ray Babbit minden idők egyik legmegindítóbb-legszebb amerikai filmjében, Barry Levinson Esőember című alkotásában
2019. május 02.
Kőbányai álom
ĀRitkán járok Kőbányán, most is csak úgy kerültem ide, hogy a régóta ismert és becsült magyarországi lengyelek közössége hívott, de a program kezdete előtt – hiába, Karol Wojtyla nemzete – mise volt