Életmód

A reggeli időpontja megjósolhatja, meddig él

Összefüggésbe hozható depresszióval, krónikus fáradtsággal is

Ha a reggelek lassabban kezdődnek, gyakran tolódik el a reggeli is. Nincs megbeszélés, nincs ébresztő – miért ne ehetnénk csak tíz felé? Különösen nyugdíjas korban ez sokak számára teljesen normális. Ám itt bújik meg egy gyakran figyelmen kívül hagyott kockázati tényező.

A reggeli időpontja megjósolhatja, meddig él
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Science Photo Library/NEW/Science Photo Library/CAIA Image

Egy új hosszútávú tanulmány azt mutatja: az idősebb korban késői reggeli magasabb halálozási kockázattal jár együtt. Gyakrabban fordulnak elő egészségügyi panaszok, mint depresszió, krónikus fáradtság vagy alvászavarok. Az első étkezés időpontja ezért egyszerű, de fontos indikátora lehet az általános egészségi állapotnak idősebb korban, írta a Fitforfun.

A napi ritmus gyakran észrevétlenül tolódik el

Az elemzés 2 945, 42 és 94 év közötti személy adatai alapján készült. Mindannyian önállóan éltek, és 34 éven át többször is kikérdezték őket – többek között az étkezések idejéről, alvási szokásaikról és betegségeikről.

Az eredmények világos trendet mutatnak: minden további élet évtizedével átlagosan körülbelül három perccel tolódik el a reggeli ideje. Öt évtized alatt ez több mint 45 perces eltérést jelent. Az esti étkezés is tolódik valamelyest, de jóval kisebb mértékben. Az étkezések közötti idő – tehát a reggeli és az esti étel között eltelt idő – összességében rövidül az életkor előrehaladtával.

Késői reggeli, nagyobb betegségi terhelés

Különösen feltűnő, hogy azok, akik rendszeresen későn reggeliznek, gyakrabban betegek. A kutatók többféle egészségi problémát hoztak összefüggésbe ezzel:

  • Depresszió

  • Szorongásos zavarok

  • Tartós fáradtság

  • Fogászati betegségek

  • Több betegség egyidejű megjelenése (multimorbiditás)

Azok is gyakran későn reggeliznek, akik alvászavarokkal küzdenek, vagy nehézséget okoz számukra a főzés. Úgy tűnik, a reggeli eltolódása nem elsősorban ok, inkább az általános egészségi állapot változásának tünete.

A halálozásra gyakorolt hatás

Az egyik kulcsfontosságú eredmény: minél későbbre tolódik az első étkezés, annál magasabb lesz a halálozási kockázat.

Tehát:

  • Egy óra későbbi reggeli akár 11%-kal növeli a halálozás kockázatát a megfigyelési idő alatt.

  • A korán reggelizők között tíz év múlva 89,5%-an éltek.

  • A későn reggelizők aránya ugyanebben az időben csak 86,7% volt.

Ez az eltérés fennmaradt akkor is, ha más tényezőket – alvás, alkohol, dohányzás vagy szocioökonómiai helyzet – is figyelembe vettek.

„Ezek az eredmények új értelmet adnak annak a közmondásnak, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése – különösen az idősek számára,” mondja Hassan Dashti, a Massachusetts General Hospital kutatója.

Két étkezési minta

A kutatók két csoportot különítettek el az elemzésben: „korán evők” és „későn evők”. A korán evők évekig tartották állandóan a reggeli idejüket. A későn evők az évek során fokozatosan egyre később kezdtek reggelizni – és összességében magasabb betegségi kockázattal.

Gének is számítanak

Az vizsgálat egy részében genetikai adatokat is elemeztek. Kiderült, hogy azok, akik genetikai hajlammal rendelkeznek az esti típusra (azaz későn kelők), átlagosan több mint hét perccel később reggeliznek. Az ebéd és a vacsora ideje is kissé tolódik.

A génjei túlsúlyra hajlókra vonatkozóan a tanulmány azt állapította meg, hogy ezek nem befolyásolják, mikor esznek, hanem hogy mennyi ideig tart egy nap az étkezéseik időszaka.

Miért fontosabb a reggeli időpontja, mint szokás kérdése

A kutatók szerint a reggelivel kezdődő időpont szolgálhat egy korai figyelmeztető jelként. Ha tartósan eltolódik a napi kezdet, az egészségi problémák jele lehet – különösen, ha az étvágy, az alvás minősége vagy az energiaszint is csökken.

A rendszeres reggeli segíthet az életkorban stabilizálni a belső órát – és jobban felkészíteni a testet a napra.

Kapcsolódó írásaink