Miért karcsúbbak az európaiak, mint az amerikaiak?

Az étkezés nem túlélés, hanem társasági rituálé

Európában az étkezésnek még mindig van „lelke”. Franciaországban például törvény tiltja, hogy valaki az íróasztalánál ebédeljen. Ez nemcsak egy szimbolikus gesztus, hanem egy mélyen beágyazott kulturális érték: az evés közösségi élmény, nem pedig szükséges rossz, amit két megbeszélés között gyorsan le kell tudni.

A társaságban történő, nyugodt tempójú étkezés nemcsak az emésztésnek tesz jót, hanem pszichésen is segít abban, hogy kevesebbet és tudatosabban együnk. A kisebb adagok, a lassabb tempó, az asztal körüli beszélgetések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az étel ne csak kalóriaforrás, hanem örömforrás is legyen, kontrollált formában.

Nincs folyamatos nassolás és nem is hiányzik senkinek

Az amerikai kultúrában a „snack” életforma lett: az irodai fiókban mindig van valami rágcsálnivaló, az autó pohártartójában egy energiaital, a táskába csúsztatva egy csoki. Európában viszont nem szokás egész nap eszegetni. Az étkezéseknek helye és ideje van: reggeli, ebéd, vacsora és kész. A nassolás nem tiltott, csak nem annyira elterjedt, így a napi kalóriabevitel is jóval visszafogottabb.

A mozgás nem extra program, hanem a hétköznapok része

Míg Amerikában gyakran külön időt kell szakítani a testmozgásra, Európában az emberek egyszerűen többet mozognak, mert úgy van kialakítva az életük. A tömegközlekedést használják, ami ugye, gyaloglással jár. Bevásárolnak a sarki kisboltban. Gyalog viszik a gyereket iskolába, biciklivel járnak munkába.

Statisztikák szerint Európában az emberek 20 százaléka használja a tömegközlekedést, míg az USA-ban mindössze 2 százalék. És nemcsak a számok árulkodók, elég megnézni egy holland, belga vagy francia belvárost, ahol gyalogosok és biciklisek uralják az utcát, szemben az amerikai városokkal, ahol sokszor még a postaládához is autóval gurulnak ki.

A városszerkezet is mozgásra ösztönöz

Az európai külvárosok sűrűbb beépítésűek, a boltok, szolgáltatások, közintézmények gyakran gyalogosan elérhetők. Az amerikai suburbia viszont az autó köré szerveződött, hatalmas távolságok, elkülönülő funkciójú városrészek, gyalogos közlekedésre szinte alkalmatlan környezet, amiről már korábbi cikkeinkben is írtunk.

Ezért nemcsak az számít, hogy mit teszünk, hanem az is, hogy milyen környezetben élünk és mennyire támogatja az egészséges szokások kialakulását?

Nem minden a kalória, az ételek minősége is számít

A gyorséttermek és félkész élelmiszerek kultúrája Amerikában sokkal erősebb. Európában a piacozás, a friss alapanyagok iránti igény, a házias ízek továbbra is meghatározók. A főzés nem eltűnő műfaj, hanem fontos része a mindennapoknak. A friss kenyér, valódi sajt, szezonális zöldségek és gyümölcsök nem különlegességek, hanem alapok.

A kevésbé feldolgozott, természetes ételek kevesebb rejtett cukrot, sót és mesterséges adalékot tartalmaznak és ennek hosszú távon komoly hatása van az egészségre és az alakra is.

Mert igen, tudjuk: a cikk olvasása közben valószínűleg ön is bólogatott, de közben ott motoszkált bennünk pár „jó, de mi van akkor, ha...” típusú kérdés. Összegyűjtöttem a leggyakoribbakat és nem kertelek, válaszolok is.

Miért nem vezetnek annyit az európaiak? Mert nem kell. A városokat úgy építették, hogy a legtöbb dolog gyalogosan elérhető legyen.

Tényleg nem nassolnak? Persze hogy előfordul, de nem napi szinten. Nincs „snack drawer” minden irodában.

Segít, ha kisebb adagokat eszünk? Igen – különösen, ha nem sietünk közben.

Mi ebből tehát a tanulság?

Az európai karcsúság nem varázslat és nem szerencse dolga. Nem a kalóriaszámlálás vagy a legújabb trendi diéta tartja formában őket, hanem egy életmód, amelyben az étkezés öröm, a mozgás természetes, és az ételek értékesek. Talán nem lehet mindent egy az egyben átvenni, de néhány szokást igenis érdemes ellesni.