A napi séta tizenhárom rákos megbetegedés kockázatának csökkenésével jár

Egy több mint 85 ezer embert bevonó nagyszabású tanulmány szerint minél több lépést teszünk naponta, annál kisebb az esélyünk 13 különböző típusú rák kialakulására.

A tanulmányban a résztvevők aktivitásmérőket viseltek, amelyek mind a napi mozgás mennyiségét, mind intenzitását mérték. A kutatók átlagosan hat évvel később követték nyomon a résztvevőket. Egyértelmű mintát találtak: minél több lépést tettek, annál alacsonyabb volt a rák kockázata, függetlenül attól, hogy milyen gyorsan tették meg azokat a lépéseket.

Az előnyök körülbelül 5000 lépésnél jelentkeztek – ennél kevesebb nem nyújtott jelentős védelmet.

7000 lépésnél a rák kialakulásának kockázata 11 százalékkal csökkent. 9000 lépésnél 16 százalékkal csökkent. 9000 lépés felett az előnyök stagnáltak. A kockázatcsökkenés különbsége elhanyagolhatóvá vált, és férfiak és nők között is csak kis eltéréseket mutatott.

Ezek az eredmények alátámasztják a népszerű ajánlást, miszerint naponta 10 ezer lépést kell megcélozni – nemcsak az általános egészség érdekében, hanem potenciálisan a rákmegelőzés érdekében is.

Ezek az összefüggések akkor is fennmaradtak, amikor az eredményeket demográfiai, BMI és egyéb életmódbeli tényezők, például a dohányzás figyelembevételével korrigálták, ami arra utal, hogy a rák kockázatában megfigyelt változások valóban a résztvevők átlagos napi lépésszámának voltak köszönhetők.

Napi 5000–9000 lépés csökkentheti a rák kockázatát. (Ariel Skelley/Getty Images)

A lépések intenzitását is elemezték – lényegében azt, hogy a résztvevők milyen gyorsan sétáltak. A kutatók megállapították, hogy a gyorsabb séta alacsonyabb rákkockázattal járt.

Azonban, ha a teljes fizikai aktivitást is figyelembe vették, a gyaloglás sebessége már nem jelentett statisztikailag szignifikáns különbséget. Más szavakkal: a gyaloglás teljes mennyisége számít, nem pedig az, hogy milyen gyors.

Hasonlóképpen, az ülőidő könnyű vagy közepes intenzitású aktivitással való helyettesítése csökkentette a rák kockázatát, de a könnyű aktivitás közepes intenzitású aktivitással való felváltása nem nyújtott további előnyöket. Tehát úgy tűnik, hogy a legfontosabb az, hogy többet mozogjunk, bármilyen tempóban.

A kutatók 13 konkrét rákfajtát vizsgáltak, köztük a nyelőcső-, máj-, tüdő-, vese-, gyomor-, méhnyálkahártya-, mieloid leukémia-, mielóma-, vastagbél-, fej- és nyak-, végbél-, hólyag- és emlőrákot.

A hatéves követési időszak alatt a résztvevők körülbelül három százaléka kapott valamelyik fenti rákot. A férfiaknál a leggyakoribbak a vastagbél-, végbél- és tüdőrák, a nőknél pedig a mell-, vastagbél-, méhnyálkahártya- és tüdőrák voltak.

A magasabb fizikai aktivitás legerősebben hat rák kockázatának csökkenéséhez kapcsolódott: gyomor-, hólyag-, máj-, méhnyálkahártya-, tüdő- és fej-nyaki rák.

A tanulmány azért is kiemelkedő, mert nem kizárólag az intenzív testmozgásra összpontosított. Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy az intenzív edzés csökkentheti a rák kockázatát, de nem mindenki képes (vagy hajlandó) keményen edzeni. Ez az új kutatás azt mutatja, hogy még a könnyű testmozgás, például a séta is hatással lehet, így a rákmegelőzés több ember számára elérhetőbbé válik.

Naponta mindössze körülbelül 4000 lépés, vagyis körülbelül 40 perc könnyű séta jelentősen javíthatja hosszú távú egészségét. Nem kell egyben megtennie. Ossza el a nap folyamán: lépcsőzzen a lift helyett, sétáljon egyet ebédszünetben, telefonálás közben sétáljon, parkoljon kicsit távolabb a célpontjától.

A mindennapi rutinba több lépés beépítése, különösen középkorban, az egyik legegyszerűbb módja lehet bizonyos rákos megbetegedések kockázatának csökkentésének.

Természetesen a fizikai aktivitás és a rák közötti kapcsolat összetett. További hosszú távú kutatásokra van szükség, különös tekintettel az egyes rákfajtákra, hogy jobban megértsük, miért segít a séta, és hogyan tehetjük a mozgást a rákmegelőzési stratégiák rendszeres részévé.

De egyelőre az üzenet egyértelmű: kevesebbet ülni, többet mozogni – és így a jobb egészség felé sétálhat.