Életmód
Kiderült, miért forgolódunk álmunkban
Az alvási pozíció változtatásának fontos fiziológiai jelentősége van
Éjszakai testmozgás: hogyan és miért történik
Lefekvés előtt az ember megpróbálnak kényelmesen elhelyezkedni: az izmok ellazulnak, a légzés kiegyenlítődik, az idegrendszer nyugalmi üzemmódba kapcsol. Az éjszaka folyamán azonban önkéntelenül is változtatjuk a testhelyzetünket. Ez különösen gyakran fordul elő az alvás első szakaszában, valamint a mély és a gyors szemmozgásos (REM és nem REM) alvási fázisok közötti átmenet során.
Az egész éjszakai teljes mozdulatlanság káros: zsibbadáshoz, ízületi fájdalmakhoz, rossz vérkeringéshez és akár felfekvések kialakulásához is vezethet. A forgolódás a test automatikus védekező reakciója, amelynek célja a károsodás megelőzése és a kényelem helyreállítása.
A fájdalom és a kellemetlenség szerepe
A fájdalomreceptorokból (nociceptorokból) érkező impulzusok a gerincvelőn keresztül az agyba jutnak, ahol a talamuszban, majd az agykéregben feldolgozásra kerülnek. Itt alakul ki a fájdalom vagy kellemetlenség tudatossága. Ez az információ automatikus reakciót vált ki – a személy ösztönösen megváltoztatja a testhelyzetét, hogy megszüntesse a kellemetlenséget írja a gismeteo.ru a Techinsider-re hivatkozva.
Amikor az alvás közbeni mozgás problémát jelent
Bizonyos éjszakai mozgástípusok, mint például a nyugtalan láb szindróma vagy az időszakos végtagrángás, összefüggésben állhatnak pszicho-emocionális állapottal, például stresszel, szorongással, depresszióval, fáradtsággal vagy koffein-túladagolással. Az ilyen rendellenességek neurológiai vagy szisztémás betegségekre is utalhatnak, és orvoshoz kell fordulni.
