Életmód

III. Károly új étrendbe kezd rákos megbetegedése miatt

A napokban nyilvánosságra került, hogy rákkezelése sikeressége érdekében III. Károly brit király elhagyta étrendjéből a vörös húsokat. Mutatjuk, mennyiben támasztja alá döntését a tudomány, illetve milyen kapcsolatban áll étkezésünk a rosszindulatú megbetegedésekkel, írja a hazipatika.com.

III. Károly új étrendbe kezd rákos megbetegedése miatt
III. Károly király
Fotó: AFP/Pool/Brook Mitchell

A Saga magazinnak nyilatkozva Tom Parker Bowles ételkritikus, a király mostohafia beszélt arról, hogy az elmúlt időszak egészségügyi megpróbáltatásai étrendi reformokra sarkallták III. Károlyt. Konkrétabban vöröshús-fogyasztását fogta vissza az uralkodó. A döntés persze sokak érdeklődését felkeltette az Egyesült Királyságban és világszerte. Vajon tényleg hasznos lehet egy ilyesfajta változtatás a rák elleni küzdelemben? A téma kapcsán Justin Stebbing onkológus és rákkutató, az Anglia Ruskin Egyetem professzora foglalta össze a legfőbb tudnivalókat a The Conversation oldalán.

A szakember mindenek előtt leszögezi, hogy továbbra sem ismert III. Károly pontos diagnózisa. Étrendi megszorítása viszont összhangban áll azon egyre növekvő számú tudományos bizonyítékok sorával, amelyek szerint a táplálkozás kulcsszerepet játszik a ráktúlélésben. Magyarán abban, hogy az érintettek milyen életet tudnak élni a diagnózist követően – illetve egyes esetekben abban is, hogy sikerül-e kigyógyulniuk a betegségből.

„Miközben egyre jobbá válunk a rák diagnosztizálásában és kezelésében, a kutatások azt mutatják, hogy az étrend nagyban befolyásolhatja a rák prognózisát. Ezzel együtt a meglévő tudományos bizonyítékok egyes ráktípusok esetében erősebbek, mint másoknál” – magyarázza Stebbing.

Példaként említ egy 2022-ben megjelent elemzést, amely arra a következtetésre jutott, hogy a növényi alapú élelmiszerek magas arányú bevitele javítja a rákbetegek prognózisát. Vastag- és végbélrákos ráktúlélőknél pedig megfigyelték, hogy a teljes kiőrlésű gabonákban és rostokban gazdag táplálkozás nemcsak a prognózist javította, de egyben az életminőségüket is. Eközben mellráktúlélőknél a zöldségek, gyümölcsök és rostok bőséges fogyasztásának tulajdonítanak számottevő előnyöket a kutatók, valamint a mérsékelt szójabevitelnek. Prosztatarákos betegeknél szintén a magas zöldségfogyasztás hozható kapcsolatba jobb prognózissal.

Ami a vörös hús elhagyását illeti, azt szintén szorgalmazzák a területen készült tanulmányok. A nagymértékű vöröshús-fogyasztás – különös tekintettel a feldolgozott élelmiszerekre – több ráktípus kialakulásának fokozott kockázatával is kapcsolatot mutat, ezek közül is kiemelkedik a vastag- és végbélrák. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) is közel egy évtizede lehetséges rákkeltő tényezőként tartja számon a vörös húst. A legújabb vizsgálatokból pedig az is kezd kirajzolódni, hogy a rákkeltő, avagy karcinogén hatásért a vörös húsok magas vastartalma lehet a felelős, amely egy telomeráz nevű enzimet aktiválva segítheti a ráksejtek terjedését a szervezetben.

Cikkében Stebbing arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyan a táplálkozási és rákkutatások többsége érthetően a megelőzésre fókuszál, így is egyre több tudományos eredmény születik azonban arról, hogy bizonyos étrendi döntések a diagnózist követően is nagyban meghatározhatják a beteg sorsát. Mellrákbetegeknél például megfigyelték, hogy akik a diagnózist követően napi egy-két adaggal csökkentették zöldség- és gyümölcsbevitelüket, azoknál átlagosan 14 százalékkal növekedett a korai halálozás kockázata. Mindez arra utal, hogy az emlőrák kialakulását követően előnyös a növényi eredetű ételek bőséges fogyasztása, sőt további kutatások szerint ez más típusú rákok esetében is fontos lehet.

Érdemes megemlíteni, hogy a növényi alapú élelmiszerek nemcsak azáltal javítják a ráktúlélési esélyeket, hogy így a betegek kevesebb állati eredetű terméket esznek, megszabadulva azok káros hatásaitól, hanem egyéb előnyös tulajdonságokkal is rendelkeznek. A növényi élelmiszerek gazdagok ugyanis antioxidánsokban, rostokban és egyéb összetevőkben, amelyek felveszik a harcot a sejtkárosodással, csillapítják a gyulladást és támogatják az általános egészségi állapotot. Szintén segítik a bélflóra harmonikus működését – a bélrendszerben élő hasznos baktériumokét, amelyekről ismert, hogy számos testi folyamat zökkenőmentes működéséhez nélkülözhetetlenek. Az Amerikai Rákkutató Intézet (AICR) éppen ezért minden rákbeteg számára antioxidánsokban gazdag élelmiszerek mindennapos fogyasztását javasolja, csökkentendő az állapotuk súlyosbodásának veszélyét.

„Ugyanakkor nagyon fontos megérteni, hogy az étrend csupán a kirakós egyetlen darabja, ha ráktúlélésről van szó. A fizikai aktivitás, az egészséges testsúly megőrzése, a dohányzásról és a túlzott alkoholfogyasztásról való leszokás éppúgy rendkívül lényeges” – hangsúlyozza az onkológus szakorvos.

Felhívja továbbá a figyelmet, hogy miközben úgy tűnik, III. Károly döntése helyességét a vörös húsok kapcsán a tudomány is alátámasztja, azért a drasztikus étrendi változtatásokkal óvatosnak kell lenni, egyben feltétlenül javasolt hozzá dietetikus szakember segítségét kérni. Annál is inkább, mert nem célravezető, ha a rákbeteg minden kulináris élvezetről lemond. Különösen olyan betegek esetében, akiket például kemoterápiával kezelnek, amely mellékhatásként eleve étvágytalanságot, megváltozott ízérzékelést és emésztőszervi panaszokat okozhat.

Kapcsolódó írásaink