Veszélyes lehet az egészséges?

Az egészséges életvitel nem pusztán az étrendről szól: a változatos étkezés, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés mind hozzájárulnak a hosszú távú jólléthez. A kutatások rámutatnak, hogy a szélsőségek, például a túl szigorú diéták vagy a mértéktelen edzés könnyen negatív következményekhez vezethetnek. Az egészség valódi fenntartása tehát az egyensúly megtalálásában rejlik.

A magas fehérjetartalmú diéták divatosak, különösen az erőnléti edzést végzők körében. A fehérje segít az izomépítésben, csökkenti az étvágyat és mérsékli a nassolási vágyat. Ugyanakkor a túlzott állati fehérjebevitel hosszú távon megterhelheti a vesét és a májat, fokozhatja a szervezet savasságát, és hozzájárulhat a bélrendszeri problémák kialakulásához. A feldolgozott húsok túlzott fogyasztása ráadásul növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A kiegyensúlyozott étrend jegyében érdemes megismerkedni a mediterrán vagy növényi alapú diétákkal, amelyek nem a húsfogyasztás maximalizálásán alapulnak, hanem a változatos, tápanyagokban gazdag táplálkozáson.

Az olyan specifikus étrendek, mint a gluténmentes, tejmentes, vegán, ketogén vagy carnivore diéta, könnyen vonzóvá válhatnak az egészségtudatos emberek számára. Azonban szakértői felügyelet nélkül ezek a diéták hiányállapotokhoz vezethetnek.

• A nem kellően összeállított gluténmentes étrend rosthiányt okozhat.
• A tejmentes étkezés kálcium- és D-vitamin-hiányhoz vezethet, növelve a csontritkulás kockázatát.
• A hosszú távú ketogén diéta hormonális egyensúlyzavarhoz és epeproblémákhoz vezethet.
• A vegán diéta tudatosság nélkül vas- és B12-vitamin-hiányt eredményezhet.

Az orvos vagy dietetikus által felügyelt diéta viszont kifejezetten előnyös lehet, hiszen a szabályok betartása egészségügyi szempontból indokolt, és a szakember segít a szükséges kiegészítők és a megfelelő étkezési minták kialakításában.

A testmozgás elengedhetetlen az egészséges élethez, de a túlzásba vitt edzés kontraproduktív lehet. A regeneráció, a pihenés és az alvás ugyanolyan fontos, mint a fizikai aktivitás. Dr. Elizabeth Klodas kardiológus szerint az egészség nem a folyamatos önmegtartóztatásról vagy a napi kilométerek számolásáról szól, hanem arról, hogy képesek legyünk figyelni a testünk jelzéseire és megtanuljunk lelassítani.

A túl intenzív vagy rendszeres edzés láz, fáradtság vagy túlterhelés esetén kockázatos, növelheti a sérülések valószínűségét, és ronthatja az immunrendszer működését. A tudatos, kiegyensúlyozott sporttevékenység éppen ezért a hosszú távú egészség egyik kulcsa – derül ki a Mindmegette cikkéből.