Belföld

Kevésbé látványos – cserébe halálos

A harci repülőgépek szárnyaira vagy hasára szerelt rakétákon a kívülálló nem sok néznivalót szokott találni. Hosszú, hengeres testek, egyik majdnem olyan, mint a másik. Pedig ezek az eszközök épp annyira nagy szolgálatot tudnak tenni a haza védelmében, mint az ultramodern Leopard 2A7+ harckocsi vagy a több tucat kilométerre célba lövő PZH–2000 önjáró löveg.

Kevésbé látványos – cserébe halálos
A négy ember jól illusztrálja az AIM–120 rakéta méretét
Fotó: CHINFO, Navy Visual News Service/AFP/Amy Delatorres

A Magyar Honvédség haderőfejlesztésének kevéssé látványos, ugyanakkor elengedhetetlen részéről szóló sorozatunkban korábban bemutattuk a PZH–2000 önjáró löveget, a Leguan hídvető lánctalpast majd a Leopard 2A7+ harckocsiban fél óra alatt motort cserélni képes Bergpanzer–3 „Büffel” azaz Bivalyt és a légvédelmet mesterfokon űző Skyranger 30 eszközt.

Várhatóan 2025-ben köszön el a Magyar Honvédség a rendszerében lévő, a földi légvédelmet erősítő tizenhat darab Kub komplex rendszertől. E berendezések a kiválóan képzett kezelőszemélyzet révén az elmúlt évek gyakorlatain rendre első osztályú – polgáriasan mondva: csillagos ötös – eredményeket értek el, de ettől függetlenül igaz, hogy az idő sajnos eljárt a legutóbb a 2010-es évek elején lengyel segítséggel modernizált Kubok fölött. A kivezetésüket mintegy sürgőssé tette, hogy az orosz–ukrán háború miatt immár nem, csak a lánctalpas hordozókhoz való pótalkatrészeket, de magukat a rakétákat sem lehet megvásárolni – továbbá az egész, exszovjet komplexum üzemeltetése sem olcsó mulatság.

A Kubokat tehát pótolni kellett – (részben) ezért is született 2020 novemberében egy szerződés a NASAMS–3 rendszer beszerzéséről 410 millió euró (153,7 milliárd forint) értékben. A kontraktus értelmében az első egységek idén érkeznek a honvédséghez, míg a komplexum 2025-re lesz teljes. A debütáló egységnek a jövő esztendő végére kell elérnie a műveleti készenlétet. Összesen hat plusz egy üteg (szakszóval: rendszer) került beszerzésre.

A földi légvédelmet szolgáló NASAMS–3-at jól kiegészítik a már korábban megvásárolt Mistral légvédelmi rakéták illetve az azokhoz tartozó indítóállások. Utóbbiak modernizálása egyébként jelenleg is zajlik.

Egy NASAMS egység Norvégiában, az összeszerelő üzemben
Egy NASAMS-egység Norvégiában, az összeszerelő üzemben
Fotó: AFP/Petter Berntsen

A földi légvédelem mellett természetesen a meglévő vadászgépeink rakétáit is modernizálják. A Gripenek számára durván két esztendeje százhúsz darab AMRAAM–C7 típusú rakétát vásárolt a honvédelmi vezetés. (Ezek egyébként a korábban említett NASAMS légvédelmi rendszer részeként is használhatók.) Ennél korábban pedig beszerztünk már jó pár tucat AIM–120 rakétát is. Magát a közepes hatótávolságú fegyvercsaládot az 1990-es évek elején állították rendszerbe, s immár a legmodernebb változatait gyártják – ezekből vásárol Magyarország.

A helikopterek tekintetében a Thales belga fegyvergyár tizenkét rakétát tartalmazó blokkjait (a hírek szerint négy-hat darabot) szereztük be. Üröm az örömben, hogy egyelőre a konténerekbe való rakéták még nem érkeztek meg, azok első adagjait esetleg idén vagy jövőre kaphatja meg a légierő.

Kapcsolódó írásaink