Tudomány

Vizet és új rejtélyt tartogat az univerzum

A JWST ezúttal a kisbolygóövben kutatott, és amit nem talált meg, az legalább olyan fontos, mint az, amit talált

Honnan ered a Föld vízkészlete? Erre a régi kérdésre keresték a választ azok a szakemberek, akik a James Webb-űrteleszkóp (JWST) szemét és spektroszkópját ezúttal a kisbolygóöv felé fordították – írta meg a National Geographic.

Vizet és új rejtélyt tartogat az univerzum
Képünk illusztráció
Fotó: Handout / NASA/ESA/CSA / AFP

A NIRSpec (közeli infravörös spektrográf) segítségével most sikerült bizonyítani, hogy egy fő kisbolygóövbéli üstökös környezetében gázok, de legfőképp vízpára található. Ez azt jelenti, hogy Naprendszer ősi jégkincse e régióban is fennmaradhatott! Azonban amellett, hogy a víz jelenlétét sikeresen kimutatták, egy másik fontos vegyület, a szén-dioxid nyomát nem sikerült felfedezni a 238P/Read nevű üstökösben.

„Vízzel teli bolygónkon nyüzsög az élet, s ebben jelen ismereteink szerint egyedülálló a világegyetemben, azonban rejtélyes, mivel nem tudjuk, hogy miként is került ide ez a rengeteg víz” – mondta Stefanie Milam, a JWST bolygókutató programjának tudományos kutatásvezető-helyettese, és a felfedezésről született, a Nature-ben publikált tanulmány egyik szerzője.

„Ha megértjük a naprendszerben a víz múltbéli eloszlását, azzal megérthetünk más bolygórendszereket és azt, hogy azok képesek lesznek-e egy a Földhöz hasonló bolygónak otthont adni.”

A 238P/ Read egy olyan üstökös, amely a kisbolygóövben kering, ám rendszeres időközönként kómát vagy az üstökösökre jellemző csóvát is növeszt. Ezek a fő kisbolygóövbéli üstökösök egy nemrég bevezetett kategóriát képviselnek. Korábbi elképzeléseink szerint az üstökösök a Neptunuszon túli Kuiper-övben vagy még sokkal távolabb, az Oort-felhőben tudták megőrizni a naprendszer születésekor nagyobb távolságban elkülönült vízjeget.

Amikor aztán a Naphoz közelednek, e jég (a többi fagyott gázzal együtt) távozik az égitest felszínéről, s ennek köszönhető a kóma és a csóva kialakulása. Régóta kérdés volt azonban, hogy a naprendszer belsőbb régiójában, a Jupiternél közelebbi területen vajon fennmaradhatott-e a vízjég, ám a bizonyítékok meglehetősen gyengék voltak – egészen eddig.

„A Webb Read-üstökös megfigyelésének köszönhetően most bebizonyítottuk, hogy a fő kisbolygóövben is fennmaradhatott az ősi naprendszer jege” – mondta Michael Kelly, a kutatás vezetője.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom