Diáklelet, ami átírja az emlősök történetét

Benjamin Weston, 22 éves paleontológia alapszakos hallgató, a dorseti Swanage közelében, a Durlston-öböl szikláin végzett terepmunkája során bukkant rá a fosszilizált alsó állkapocsra, amely egy teljesen új multituberkulát fajhoz tartozik – ezek az ősi emlősök hátsó fogainak jellegzetes, dudoros formájukról ismertek.

A 16,5 mm hosszú állkapocs elején egy hosszú, hegyes metszőfog található, ezt rés, majd négy borotvaéles premolár követi. Külsőre hasonlít a nyúlra, de a metszőfogak és premolárfogak alapján multituberkulát fajhoz tartozik.

A felfedezés az első multituberkulát állkapocs a viktoriánus idők óta Swanage-ből, és mérete, formája alapján új fajként azonosították. A felfedezést a “Proceedings of the Geologists' Association” folyóiratban publikálták.

„Amint megtaláltam a tengerparton, rögtön sejtettem, mi lehet, de sosem gondoltam volna, hogy ekkora felfedezéshez vezet” – mondta Benjamin. Hálás a csapatnak és az egyetemnek, hogy támogatásukkal elindult a tudományos pályáján.

Dr. Roy Smith és David Martill emeritus professzor irányításával dolgozott, bevonva Dr. Steve Sweetmant, aki a korai kréta periódus ritkán előforduló emlős-fosszilis szakértőjeként segített azonosítani az állkapcsot.

Fejlett technológia tárta fel a részleteket

A finom leletet kődarabok takarták, ezért a Portsmouthi Egyetem CT-vizsgálatai alapján tisztázták a fosszíliát, amit Dr. Charles Wood végezett, kiemelve a fosszília és a kőzet közti kontrasztot.

Jake Keane, az egyetem korábbi paleontológia hallgatója (jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben dolgozik), digitálisan eltávolította a környező kőzetet a CT-felvételekről, és „digitális fogászati műtétet” alkalmazva izolálta a fogakat tanulmányozásra. Ezt követően John Fearnly, a technológiai kar 3D nyomtató laborjának vezetője, tízszeres nagyítású másolatokat készített a fogakról, megóvva ezzel az eredeti fossziliát.

Bemutatkozik: Novaculadon mirabilis

Az új faj elnevezése Novaculadon mirabilis: „novacula” a borotvaéles hátsó fogakra, „mirabilis” a csodálatos megőrződésre utal. A paleontológia hallgató, Hamzah Imran elkészítette a státuszt megörökítő művészi rekonstrukciót: egy szőrös, pettyes‑csíkos apró állatként képzelte el.

A fosszilis leletek alapján a Novaculadon mirabilis valószínűleg mindenevő volt: apró gerincteleneket – férgeket, rovarokat – fogyasztott. A hegyes metszőfogak és bordázott, pengeszerű premolárfogak mutatják, hogy táplálkozása eltér a mai rágcsálókétól.

Emeritus professor Martill kiemelte a kutatás összefogó jellegét: „Lenyűgöző, hány ember dolgozott ezen a kis emlősön – alkalmazottak, hallgatók, egyetemi alumni – igazi csapatmunka volt három kar bevonásával.”

Mit árul el a korai emlősök ökológiájáról?

A multituberkuláták voltak a mezozoikum legsokrétűbb emlőscsoportja, több mint 200 ismert fajjal, egértől hód méretig. Többféle ökológiai rést betöltöttek, barlanglakóként vagy fákon élve, kb. 130 millió éven keresztül. A dinoszauruszok kihalása után is túléltek, de az oligocén kor végén, mintegy 33 millió évvel ezelőtt kihaltak.

Portsmouth mint paleontológiai központ

A felfedezés tovább erősíti Portsmouth helyét a paleontológiai kutatásban, és jól mutatja, hogy az alapszakos terepmunkának is jelentős szerepe lehet a tudomány fejlődésében.

A Portsmouthi Egyetem BSc Paleontológia szakja gyakorlatorientált képzését az “Őslény-szigetként” emlegetett Wight-sziget közelsége teszi lehetővé, a Jurassic Coast rendszeres terepgyakorlataival. A képzés elismert a Geological Society of London által, és a rugalmas “Connected Degree” rendszer fizetett gyakorlati lehetőségeket kínál, felkészítve a hallgatókat karrierjükre a tudomány, tanácsadás vagy múzeumi területeken.