ĀHiába rakják már el a háziasszonyok az uborkát és a többi savanyúságot télire, a mostani nyár nem igazán „eseménytelen időszak a közéletben”, nem kell szezonális kacsákat világ(háló)ba röppenteni
ĀEz aztán tényleg olyan könyv, amely a neoliberális baloldal szerint nem is létezhet. Ideológus, politológus és párttag sem vagyok, ezért csak óvatosan gyűjtöm széljegyzeteimet
ĀLegyek bár félművelt, még most sem tudom, mit jelent pontosan az LMBTQ. Divatszó, nem vitás, és a nálunk sokkal fejlettebb társadalmak terjesztik, meglehetősen agresszív módon, noha a szivárvánnyal takaróznak
ĀA mese helyét átvette a ballada, a ponyvaigényt fölváltotta a szociográfia. És a súlyos ítélet üzenetként azoknak is, akik lenézik az egyszerű embereket
ĀMindenki szeret játszani. A gyermek számára önfeledt játékában ugyanúgy megszűnik az amúgy is az itt és most által uralt tér és idő, mint amikor a felnőtt játszik a kisvasúttal vagy a kirakóval, máskor az agyát tornáztatja a játékkal
ĀCsoóri Sándor írja Kosztolányiról, hogy a Trianon utáni gyötrelmes, mélylélektani katasztrófának ő volt az egyik főszereplője, s az egyik legnagyobb túlélője
ĀCsezmiczei János. Ez volt a neve, a név egyik feltételezett változata, mégsem így ismerjük. Janus-arcú volt az első magyar humanista költő, aki latinul írt a 15. század közepén
Ā„Nincsen rossz álom – írta Krúdy az Álmoskönyv 1925-ös második kiadásának bevezetőjében. Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen ők már mindent tudnak”
ĀOkos ember találta ki az Androidot – mindenre van egy alkalmazása. Az élő polihisztornak azonban az is erkölcsi felelőssége,hogy ne hagyja maga köré nőni az ostobaságot
ĀSzámos, pénzhez kapcsolódó újévi babonát ismerünk. Ilyen a lencseevés, ami nem arra vonatkozik, hogy egész évben lencsét fogunk enni, hanem a pénzbőségre
ĀAzért kellett Európa felének elpusztulni és elrothadni, mert a németek elhitték Vilmos császárnak, hogy meg fogják hódítani a világot – írta Móra Ferenc éppen száz évvel ezelőtt karácsonyi vezércikkében
ĀHa a magyar és a francia mellé nem veszem föl harmadik szakként a huszadik századi irodalmat, Márainál, Hamvasnál, Szentkuthynál jóval több fehér folt maradt volna ismereteimben
ĀEgy anekdota szerint az angolirodalom-tanár arra a kérdésre, hogy Godot végül megérkezik-e, úgy válaszolt, hogy ennek fele-fele az esélye: vagy eljön, vagy nem