Hogyan írt Jókai?
ĀSZOBAKATEDRA. Az egzisztenciális igazságokból a képzelet is létrehozza saját valóságát
ĀSZOBAKATEDRA. Az egzisztenciális igazságokból a képzelet is létrehozza saját valóságát
ĀSZOBAKATEDRA. Nagy László életműve valamilyen módon mindenkit állásfoglalásra késztet
ĀKÉTPERCES. A mikrofonnak haszna is van, csupán azt kell ellenőrizni, hogy ki áll a másik oldalon
ĀKétperces. A tisztánlátással lehetnek ugyan bajok, az előrelátással azonban nem
ĀSZOBAKATEDRA. Nem pusztán a Szentlélek misztériumával nem tud mit kezdeni ma az ember, de magával a lélekkel sem
ĀKÉTPERCES. Az ember megőrül, ha jelentéktelen létezése szembesül az elérhetetlen vágyaival
ĀMikor korábban azt igyekeztem hangsúlyozni, hogy a hasznos válaszok megtalálásához előbb jó kérdéseket kell föltennünk, tulajdonképpen a kritikai gondolkodás alapjáról beszéltem
ĀKÉTPERCES. „No, Karcsi, most át foglak világítani!” – jelentette ki J. Károly, közben a teknőst kivette a terráriumból, s ráhelyezte a konyhaasztalra, melyen hevenyészett vizsgálati pultot rendezett be
ĀSZOBAKATEDRA. A Golgota visszatért a Munkácsy születésének 180., halálának 125. évfordulójára az Egy világsiker története címmel a Szépművészeti Múzeumban rendezett tárlatról
ĀSZOBAKATEDRA. Hogy miért kell irodalomtörténetet tanulni? Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a diákoknak erre a „miért kell?” típusú kérdésére már egyetemistaként megkaptam a választ – noha föl sem tettem
ĀKÉTPERCES. J. Károlyt egy váratlan pillanatban betöltötte a felismerés, hogy békében él önmagával és a világgal
ĀSZOBAKATEDRA. Nem tagadható, hogy Jókai több, a műveiben megszólaltatott morális-eszmei, a karakter révén kidomborított vagy közéleti kérdésekben párhuzamokat látott és állított föl a magánéleti és közszereplői fordulóival
ĀKÉTPERCES. Kétlábú szárnyas ember, de nem hasonlít sem a griffhez, sem az indiai mitológia garudájához – ami sárkányszerű lény volt –, sem a magyar mitológia turuljához, pedig mindkettő koronát viselt a fején
ĀSZOBAKATEDRA. Hogy költő-e a Mesterséges Intelligencia, erre a kérdésre most is csak azt felelhetem, hogy nem költő, hanem versíró. De képes a tanulásra
ĀKÉTPERCES. Ugara különleges helyet foglal el a Föld országai közt. Határait alig hagyjuk el, egyetlen szempillantás alatt a medvehúst és fügét termő Tatárországba jutunk, onnan Taljánországba, hol „örökös tél vagyon”
ĀSZOBAKATEDRA. Tagadhatatlan, hogy Szabó Lőrinc rendhagyó panteizmusa a Föld, erdő, isten verseitől indul, amely hamarosan át is alakul
ĀSZOBAKATEDRA. Ez a három fogalom éppen fordított sorrendben szerepelt A szép aktualitása című tanulmányban, a játéktól jutva el az ünnepig
ĀKöltészettel bármikor találkozhatunk. Nem szükséges verset olvasni hozzá – de a vers szükséges ahhoz, hogy észrevegyük a költészetet
ĀKÉTPERCES. Tej, kenyér, joghurt a kosárban, margarin és májkrém még van otthon. J. Károly gyors fejszámolást végzett, a kétezrest visszatette a pénztárcájába, és kivett helyette egy ezrest
ĀSZOBAKATEDRA. Negyvenöt év alatt megtanulta, hogy van Gondviselés, „de van feladat is, melyet nem lehet a Gondviselésre bízni; könyörtelenül el kell végeznünk, egyedül”
ĀJ. Károly gyomra összeszorult, mikor be akart lépni a liftbe. Az ő hivatalában korszerű felvonó működött, nagy tükrökkel, kis kamerákkal, halk zene szólt
ĀSZOBAKATEDRA. Nem a félreértett autonómia íratta a címbe emelt sort, hanem a 125 évvel ezelőtt született Szabó Lőrinc Tücsökzene ciklusában olvassuk
ĀSZOBAKATEDRA. Kabdebó Lóránt még 2010-ben jutott arra a következtetésre a Szabó Lőrinc-titokkal kapcsolatban, hogy a kérdezői-felelői pozíció, a tények tudatosítása s a belőlük megfakadó víziók dialógusa adja költészetének alapvető feszültségét
ĀSZOBAKATEDRA. A Szerelem bolondjai című Jókai-regényt olvasva elbizonytalanodtam. Mintha az 1868-ban A Hon című hírlapjában közölt művében az író elveszítette volna megszokott történetvezetési fonalát
ĀKÉTPERCES. Szöget ütött J. Károly fejébe a büfés Eszter minapi megjegyzése, hogy a felfordult világot mi is másképpen látjuk, ha a fejünk tetejére állunk
ĀSZOBAKATEDRA. Az olvasói szokások – Nemes Nagy Ágnes esszéje címében az „olvasási módok” – az író emberről is majdnem annyit árulnak el, mint írási szokásai és módjai