−Előd
ĀDuzzadt benne a kreatív energia. J. Károly ezt nemcsak onnan vette észre, hogy május van, hanem arra figyelt föl, hogy hiányzik valami az életéből, és ezt a hiányt egy olyan hasznos tevékenységgel lehetne megszüntetni, amely maradandó eredménnyel végződik
ĀLehet-e egy festményből érezni az irodalmat? Nem az olyan metaforikus illusztrációkon, amelyeken a képi olvasat az irodalmi szöveget követi, hanem az olyan autonóm alkotásokon, amelyek nézése azt a hatást kelti, mintha szöveget olvasnánk
Ā„Ketyegj, vén, jó költő-vigasz!” – idézte Babits A halhatatlanság halála című esszében Tóth Árpád sóhaját, s Kosztolányi az 1910-es A szegény kisgyermek panaszai ciklus Azon az éjjel… kezdetű darabjában versszervező képpé emelte az óramotívumot
ĀNem sokat értett a politikához (igazság szerint semmit nem értett), de J. Károly mindig nyitott volt a kompromisszumokra
ĀHa egészen pontosak szeretnénk lenni, akkor azt kell mondanunk, hogy a debreceni irodalom lépcsőfokairól beszélünk, amit most szó szerint értünk
ĀHosszasan csóválta a fejét, mikor azt hallotta a tévében, hogy létezik egy ötödik halmazállapot
ĀA kvantumfilozófia az egyik lehetséges értelmezés szerint azt is bizonyítva látja elméleti szinten, hogy egy dolog csak akkor válik létezővé az egyén számára, ha megfigyeli azt
ĀA véletlenekben nem hiszek – mindennek oka és célja van. A könyvek sorsszerűen kerülnek a polcunkra, bár néha az a sorsuk, hogy nem olvassuk el őket. A verseknek is rendeltetésük van
ĀMivel a posztmodern korszak – a „történelem végével” vagy a 2001-es terrortámadással, mások szerint a 2008-as pénzügyi válsággal – lezárult, logikus kérdés, hogy milyen korszakban élünk, hogyan lehetne kifejezni a poszt-posztmodern fogalmát
Ā„Szomorú minden, szomorú, / szomorú, iszonyú háború, / háború, kár elkezdeni, / nem lehet itt csak veszteni, / te maradsz mindig vesztese, / de ha már itt vagy, vágj bele.”
ĀAz idén nyolcvan éve elhunyt Móricz Zsigmond és a holt „költők” társaságában az őt majdnem egy évtizeddel megelőző Krúdy Gyula emlékét idézzük föl!
ĀNem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy fölmérjük: a következő évtized a biztonságról fog szólni
ĀIgazat írt-e az író, hazudott-e a költő? Umberto Eco szerint egy fikciós mű (szemben a politikával) elvárja a kételkedés felfüggesztését
Ā„Hallani zajt, / Hangos kacajt, / Szidalmat is, épületest, / Rohadt beszédekkel vegyest.” – olvasom Arany János A hegedű című, kevésbé ismert „víg legendájából”
Ā„Neve?” – kérdezte az ablak mögött ülő férfi J. Károlyt, mire ő megmondta. „Jég Károly” – írta be a rubrikába az ügyintéző. „Nem Jég, hanem J.” – jegyezte meg óvatosan J. Károly, ahogy rápillantott a papírlapra
ĀNincs kerek évfordulója, már ha nem tekintjük annak, hogy júliusban lesz 55 éve halálának, viszont éppen 80 évvel ezelőtt jelent meg Füst Milán (az 1958-as francia kiadás után Nobel-díj-esélyesként emlegetett) regénye, A feleségem története