
Vitéz Ferenc
Szenvedély
ĀJoó. K. égő cigarettával a szájában ébredt. A füst irritálta, a kesernyés íz hányingert keltett benne. Pedig legalább nyolc éve nem dohányzott
Mély a múltnak kútja
ĀA mítoszok, a mesék ősalakzatai arra szolgálnak, hogy megmozgassák a képzeletünket
Tisztítótűz
ĀJ. Károly újságot olvasott. Mindig megdöbbent a híreken, a legtöbbet el is hitte. J. Károly azonban nem volt teljesen ostoba, ezért a hírekből az a kép állt össze benne, hogy semmi nem az, aminek látszik
Szárnyalni
ĀJoó K. szeretett történeteket olvasni. Nem foglalkozott vele, hogy a történetek szereplői igaziak-e vagy kitaláltak
Libalibegő
ĀJoó K. becsukta a szemét, közben mindkét kezével erősen szorította a műanyag kapaszkodót. Azt hitte, ha nem látja a magasságot, az nem is létezik
A férfiak is tudnak szülni!
ĀAki azt állítja, hogy a férfiak nem tudnak szülni, az meglehetősen szűk látókörű, nem eléggé felvilágosult, azt is megérdemli, hogy letiltsák a közösségi oldalakról
Főzőtanfolyam
ĀJoó K. nem szeretett főzni. Ennek az volt az oka, hogy nem tudott. Több sikertelen próbálkozása teljesen elvette a kedvét a gasztronómiától
Az olvasás művészete
ĀAz ágyba már nem szabad magunkkal vinni a napi gondjainkat, legalábbis az esti imával le kell tenni azokat, és tanácsos óvakodni a következő napon ránk váró feladatok miatt keletkező szorongásoktól is
Régi szavak – új szótárak (7.)
ĀA gyermekkor szavai örökre bennünk maradnak. Nemcsak ködös emlékként, hanem biztos örökségként is
Honnan jöttünk…?
ĀMostanában tényleg nem értjük, mit képzelnek rólunk azok, akik magukat – kimondatlanul is, de néha kimondva (erőszakosan és leplezetlen szándékkal) – valamilyen magasabb rendű és rangú fajnak vagy fajtának képzelik
Májusi mákonyok
ĀTőlünk nyugatra már egyre gyilkosabb kényszer a hallgatás, és aki nem képes erre, azt elhallgattatják
Betiltják-e Weöres Sándort?
ĀNem akarok újabb ötletet adni azoknak, akik iskolai olvasmányaink szerzőiben ideológiai ellenséget keresnek, s műveiket a sokszínű szabadság jegyében szeretnék eltávolítani a színek palettájáról, Weöres Sándort azonban a figyelmükbe ajánlanám
Szabadság és rabság
Ā„A szabadságot nem lehet ugyanott megélni, ahol rabságunkat éltük.” Elgondolkodtat Kertész Imre mondata A néző című, 1991– 2001 között írt feljegyzéseinek első lapjairól
Kié a könyv?
ĀA könyv a kultúra része. A kultúra mindenkié. Ebből a két állításból, feltételezve, hogy mind a kettő igaz – a klasszikus arisztotelészi logika szerint – az a deduktív következtetés vonható le, hogy a könyv mindenkié
Régi szavak – új szótárak (6.)
ĀCentenáriumi szószedetet állít össze Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Juhász Anna Szalon
„Rímek szirmait kóstolgatni”
ĀSzomorú aktualitással vettem ismét kezembe a Dinnyés József, a daltulajdonos című kötetet, Kaiser László dokumentumokkal ékesített életútinterjú-könyvét
A tudásvesztés kora
ĀAz információk gyarapítása azonban még nem feltétlenül jár együtt a tudás növekedésével
A szimuláció valóra válása
ĀMolière utolsó darabjából (táncos vígjátékából), amelynek 1673. évi negyedik előadásán lett rosszul a királyi komédiaszerző a színpadon, a humor erőtartalékához ugyanúgy hozzá tudunk férni, mint a jelenségek mögé látás képességéhez
Régi szavak – új szótárak (5.)
ĀAz állításnak, hogy „ismerem József Attilát”, több jelentésrétege van
Ki olvas ma Krúdy Gyulát?
ĀSzobakatedra. A Palotai álmokat, az 1914-ben írt Krúdy-kisregényt tartva a kezemben, az Előhangot ízlelgetve sokadszor újra eszembe jut Láng Gusztáv Kiskatedra sorozatának Ki olvassa Krúdy Gyulát? része
A „vége” után
ĀA filmek „vége” felirata után a teljes stáblista, a regényekben a tartalomjegyzék következik
Régi szavak – új szótárak (4.)
ĀMostohán viselkedik az emlékezet. Amit jobb volna elfelejteni, az állandóan az eszünkbe jut – talán azért, mert még nincsen megoldva, nem hagyja békén lelkünk és tudatunk mélyét
„Növeli, ki elfödi a bajt”
ĀSzobakatedra. Ha Bartók Béla nevét hallom, először Illyés Gyula Bartók című költeménye jut az eszembe azon egyszerű oknál fogva, hogy a szóbeli magyar érettségi vizsgán (1983-at írtunk) éppen azt a tételt húztam, amelytől mindenki félt
Régi szavak – új szótárak (3.)
ĀPetőfi Sándor születésének (1823. január 1.) bicentenáriumát már most elkezdtük ünnepelni, az újévi dátum miatt két évre (2022–2023-ra) tervezett rendezvénysorozat meghirdetésével
Régi szavak – új szótárak (2.)
ĀAz előző „szótári” csokor bevezetőjében említettem Kosztolányi nyelvtisztítását, aki utalt a mostanra a „politikailag korrekt” beszéd által kisajátított nyelvi relativizmusra is, a nyelv és a lélek összefüggéseit mutatva be hírlapi cikkeiben
Régi szavak – új szótárak (1.)
ĀVannak azonban a nyelvnek és a jelentésnek természetellenes változásai is, amikor az új jelentést ránk kényszerítik, és egyes, ideológiailag terhelt szavak használatát kötelezővé teszik
Négy sor mögött
ĀSzobakatedra. A modern irodalomtudomány elsősorban formalista és strukturalista szövegértelmezési módjai gyakran nemcsak a hétköznapi, de a művelt olvasó számára is idegenek
A fűszálhegyen létező ember
ĀSzobakatedra. Böjte Csaba szerint minden fiatalt el kellene vinni egy haldokló ágyához. Ott lehull a fátyol, nem lehet hazudni, „mindennek felragyog a maga igazi értéke vagy hiábavaló, értéktelen semmisége”
A magyar próza ereje (2.)
ĀSzobakatedra. A Jókait támadóknak talán nem is a nemi szerepek, hanem a klasszikus és örök emberi értékek fájnak? – így fejeztem be korábbi írásomat, reflektálva arra, hogy már Az arany ember sincsen aranyból a genderhaladók számára