
Kő András
Kérdőjelek
ĀA jól értesültek vágya, a szenzáció hajszolása szüli a hamis információkat. Mentesítőnek azonban ott van a kérdőjel
Az egri remete
ĀBárhogy vélekedünk, az ünnep mindenki számára ajándék. De nem az a fontos, hogy hol töltjük, hanem az, hogy kivel, kikkel és együtt
A sértődésről
ĀA sértődés vagy sérelem érzékenységünk konstans fokmérője. Olyan állapot, ami gyakorta leselkedik ránk, szüntelenül az utunkba áll, és sok esetben kikerülhetetlen
Egy szállóigéről
ĀA Budapesti Demográfiai Csúcs adta a gondolatot: „Oly kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak.”
A mi Gyulánk
ĀSzemélynevet kap ősszel a Nemzeti Atlétikai Központ. Izgalmas választás lesz. A megbecsülés gesztusát érezzük majd, ha a létesítménybe belépünk
Az üvöltésről és a sikításról
ĀA düh az érzelmek kitörése, viselkedésformája, amely üvöltésben vagy sikításban csúcsosodhat ki, és a sportpályán eredményhez vezethet
Piros-fehér-zöld
ĀSzeretem a zászlókat. Szeretem, ahogy belehasítanak a szélbe, ahogy a szél játszik velük, s ahogy ők kacérkodnak a széllel
Krisztus keresztje
ĀA párizsi Notre-Dame kincseit mutatja be októbertől januárig a Louvre – adta hírül a média. Az információ szerint a kiállításon látható lesz Jézus keresztjének egy darabja is
Az „ártatlan” rab
ĀTöbb irányból is papírrepülők kezdték célba venni a fejemet, és gyermeki öröm töltötte el a betegeket, ha valamelyikük repülője célba ért
A koncentrációról
ĀA koncentráció életünk kapaszkodója, somfabotja, a siker első szabálya. Kevésbé a tehetség és az alkalom, sokkal inkább az állhatatosság tudománya
A humorról
ĀAzt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha azt írom: a humorral az a baj, hogy nem lehet elsajátítani; humora csak van, lehet valakinek
Szöglázadás
ĀSt. Etienne kijáratánál a francia Antoine Fauré hívei megtámadták az olasz Giovanni Gerbit, az országúti kerékpársport hőskorának egyik közismert figuráját, a „vörös ördögöt”
Játékosvásár
ĀHol van az az idő, amikor (az amatőr világban) a játék még nem a pénzről, hanem az összefogásról, a klubszeretetről, a becsületről és a hűségről szólt?
A fájdalomról
ĀÜltem egy könyv bemutatóján száz sebész között a rektori hivatal Semmelweis-termében és eszembe jutott Kosztolányi Dezső megrendítő vallomása, amelyet másfél évvel a halála előtt vetett papírra
Az árulókról
ĀAz áruló arca, szavai, gesztusai a legigazibb ember álarcát ölthetik. Minden áruló gazember, bármi is készteti árulásra. Az ilyen tett mérgez
A szószobrász
ĀZavarba ejtő a kérdés: tudjuk-e, kinek köszönhetjük „tanár” szavunkat, amely – ilyen-olyan megközelítéssel – gyakran szerepel mostanában a médiában?
A karikatúráról
ĀValamikor kedvenc műfaj volt. Sokan szerették, és talán még akad, aki reménykedik, hogy egyszer feltámad. Egykoron része volt a magyar médiának, ma elvétve lehet csak találkozni vele. A műfaj neve: karikatúra
Érettségik idején
ĀMegállapodtam a fiúval anno, hogy a magyar tételeket piros Erika írógépemen kidolgozom, ezzel is segítendő az érettségire való felkészülését, hogy aztán egyetemi tervei miatt a matematikára koncentrálhasson
Dedikálások
ĀElmerenghetünk a kézjegyeken, amelyek ugyanúgy jellemzik az embert, mint a hangja vagy a stílusa. Kezdetben a pártfogó nyilvános dokumentálása, a pénzszerzés fontosabbnak látszott, mint napjainkban
A fegyverletétel háttere (1849)
ĀIzgalmas dokumentumokat tár a nagyközönség elé a Hereditas Antikvárium május 26-i és június 2-i árverése. Az aukció egyik ritka darabja a híres „Vidini levél” első kiadása
A kérdésekről
ĀHa neves emberrel készítettem interjút, mindig az lebegett a szemem előtt: mi lenne az a kérdés, ami lázba hozná; amiről szívesen beszélne, mert őt magát is foglalkoztatja a kérdés
Hamis mosolyok
ĀMegfigyelték? Az Európai Unióban mosolygósak a képviselők. Persze csak a kötetlen percekben, amikor egymással cseverésznek és nem a szavakkal vívják háborúikat
A ritmusról
ĀA ritmus életünk állandó kísérője. Elég, ha csak a szívünk ütemére vagy a lélegzetvételünkre gondolunk, de elkísér bennünket az élet számtalan mezejére, és követi viselkedésünket, egyéniségünket
Széchenyi imája
ĀNagy a valószínűsége annak, hogy 1840. augusztus 20-án éjjel Széchenyi németül mondta a Miatyánkot. Mondhatta volna persze magyarul is
Fénykép nélkül
ĀHúsvét vasárnap reggelén találtak rá a halott Széchenyi Istvánra. 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszaka vetett véget az életének. Fénykép nem őrzi az arcát