Vizsgáztatás
ĀA kertünkben mindig történik valami. Most a rigófiókák estek áldozatul egy vörös macskának
ĀA kertünkben mindig történik valami. Most a rigófiókák estek áldozatul egy vörös macskának
ĀKét fénykép árulkodik arról, hogy 1946 augusztusában a fatribünös Fradi-pályán olyan futballmérkőzés zajlott, amelynek szereplői később jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben, pontosabban a diktatúra éveiben
Ā„Drága jó Bandikámnak a szegfű volt a kedvenc virága” – mesélte Ady Lajosné 1936-ban, a Rádióélet című újságban
Ā„...oly módon akartak jeltelen sírokban és álnevekkel eltüntetni embereket, hogy soha ne találják meg őket”
ĀReményik Sándor írja egyik levelében annak az asszonynak, aki a fényt jelentette a számára: „Ma pünkösd van, a Lélek ünnepe… Lélekben újra átélem a véghetetlen sok szépet, amellyel a Maga barátsága… – engem megajándékozott.”
ĀGárdonyi Géza Egri csillagok című regénye Magyarország legkedveltebb könyve lett évekkel ezelőtt egy televíziós műsor eredményeként
Ā„Soha nem írom össze a műsoromat. Megpendítem az első hangot, ez lecsapódik, és jön vissza”
Ā„Hétfő. Ma este adjuk át Lisztnek a serleget, a feleségemnél. Kérem, bizonyosan jöjjön el. Széchenyi.” A fenti levelet Nemeskéri Kiss Pálné Csapó Idának írta a gróf 1840. január 27-én Pozsonyban
ĀBarna ruhába burkolódzott most már hosszú ideje a Lánchíd, és arra vár, hogy megszépülten, régi fényében állhasson őrt a Duna fölött
ĀA történet a hetvenes évek elejéhez fűződik. A televízió egyenes adásban közvetítette a Hősök teréről a május elsejei felvonulást
ĀNincs külön társadalmi, polgári, katonai, politikai becsület, és nincs külön férfi- és női becsület sem. Ahogy nincs polgári vagy szocialista irodalom, csak kéziratok vannak
ĀGyerekkori emlék a falunkban: húsvét vasárnap reggel van, anyánk a legszebb kosarában sonkát, kalácsot, tojást, bort, bárányt készít, s visszük a templomba – szentelésre
ĀA reklámnak a termék lényegét kell megfogalmaznia rövid, tömör üzenetben – olvasom egy marketingről szóló értekezésben
ĀEgy statisztika szerint az emberiség történelmét tanulmányozva azt látjuk, hogy a Kr. előtti 1496 és a Kr. utáni 1861 között eltelt idő alatt – ami 3357 évet tesz ki –, mindössze 227 békeév volt. S akkor még nem számoltunk a 20. és a 21. század háborúival
ĀA Tétényi úti Szent Imre Kórház előtt mentőautó várakozik. A sofőr a volánnál ül, társa az autó mellett ácsingózik, majd félig komolyan, félig tréfásan megkérdezi: „Te, nem tudod, április negyedike most ünnep?”
ĀOlvasom a hírekben, hogy megjelent a hazai ellenzék új kampánydala, amely A hatalom a népé címet kapta
Ā„Ami a kispad körül történik, ami és ahogy elhangzik, a szavak, a stílus az edző viselkedésének, reakcióinak a folyománya”
ĀKözépiskolás latin füzetem elülső oldalainak egyikére ezt a mondást véstem: „Quod licet Jovi, non licet bovi.” Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek
ĀA napi hírek lehangolóak. Egyre nő ugyanis azoknak a földlakóknak a száma világszerte, és sajnos kicsiny hazánkban is, akik szeretik elveszteni a józan eszüket, és olyan ostobaságokat állítanak, amelyek méltatlanok az elméhez
ĀA napokban Gödöllőn jártam és eszembe jutott az az este Batizi Sándor vívómester otthonában, akinek a vendége Kányádi Sándor költő volt
Ā„Egyetlen sportoló akadt, aki nem törődött azzal, mi lesz, ha elmondja a mikrofonba a véleményét: a vízilabdás Kárpáti...”
ĀSzűk egy év múlva ünnepeljük Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját
ĀMóra Ferenc egyik írásában visszatekintett azokra az évekre, amikor a Szegedi Naplónál kezdő újságíró volt, és Mikszáth Kálmán íróasztalát kapta örökül