ĀSzázhúsz éves lenne Hemingway – olvasom, és nekem erről az a macska jut az eszembe, amelyikkel Key Westen, az író koloniál stílusban épült házában találkoztam
ĀHunyadi-szobrot avattak ma Belgrádban. A szerb és magyar munkások, akik a kompozíciót összeépítették, nagy alázattal végezték munkájukat, amiért mi csak hálásak lehetünk nekik
ĀA harmadik fröccs után megeredt a nyelve és beszélt az életéről, a foglalkozás nehézségeiről. A besúgás a pártállam idején intézményesített rendszer volt, de a rendszerváltás után átalakult
ĀA kormány családvédelmi akcióterve juttatja eszembe a következő mondatot: „Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni.”
ĀSokféle pofont kaphat az ember: a tanárától, a szüleitől, a szeretőjétől, az edzőjétől; balsiker esetén mondjuk, hogy beleszaladt egy nagy pofonba, ahogy az MSZP az európai parlamenti választásokba és így tovább
ĀEgyszer fordult elő (pontosabban kétszer) a magyar sportújságírás történetében, hogy két kolléga azzal „esett egymásnak”, adott témában ki ír jobbat a másiknál
ĀNaponta a házacska mellett autózom el, amely Leányfalun, a főút mellett fekszik. De sokat jártam nála, s mindig megcsodáltam a neves barátok teraszt ékesítő kedves sorait