Kultúra

A Herkules-villa évszázadai

Velünk élő rómaiak. Elrejtett emlék a kis óbudai utcák között – A padló maradványa egész Pannóniában az egyetlen ismert import, alexandriai mozaik

Óbudát sokan panelrengetegnek vélik, amelyben legfeljebb az Aquincumi Múzeum antik emlékei és az osztrák kisvárosokat idéző Fő tér jelent némi változatosságot. Tévednek. A kerületben számos műemlék található a római kortól a 20. század eleji, ipartörténeti jelentőségű épületekig, és több múzeum is működik, amelyek közül mindenképp érdemes megemlíteni a Kiscelli, a Kassák és az Óbudai Múzeu­mot, valamint a Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeumot. A nagy intézmények között unikális értéket képviselő kis építészeti emlékek is megbújnak, ilyen a Herkules-villa.

A Herkules-villa évszázadai
Az épület maradványai 1958-ban kerültek elő, a kék védőtető miatt messziről könnyen uszodának nézhetnénk
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az óbudai Flórián tértől a városhatár felé eső terület már eléggé külvárosias. Egykor kis családi házak álltak itt gyümölcsösökkel, innen a sok gyümölcsnevű utca (már persze az olyan szépeken kívül, mint a Verőfény vagy a Derű), amelyek közül a Meggyfa utcában a kis, hatvanas évekbeli téglaházak árnyékában igazán páratlan romépület bújik meg: a Herkules-villa. A kék védőtető miatt messziről talán uszodának nézné a járókelő. Pedig római kori műemlék, amely csodálatosan épen maradt mozaikot rejt.

Ahogy arra a Budapesti Történeti Múzeum honlapjának vonatkozó írása emlékeztet, a rómaiak korában ezen a területen paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak álltak. A mai Meggyfa utcában a benne található mozaikról Herkules-villának nevezett épület egykor egy magas rangú tisztviselő magánháza lehetett, amelynek magja valószínűleg a 2. század elején készült el, és ezt bővítették tovább a következő évszázad elején. Ekkor készülhetett el a padlófűtés és a díszes mozaikpadló.

Nesszosz, a kentaur megpróbálja elrabolni Héraklész feleségét
Nesszosz, a kentaur megpróbálja elrabolni Héraklész feleségét
Fotó: Budapesti Történeti Múzeum

A villa háromszobás volt. Két helyiségben megmaradt a padló geo­metrikus keretmotívuma. Ez valószínűleg itteni, vagyis pannóniai műhelyben készült. A harmadik helyiség az érdekesebb: itt látható az úgynevezett embléma, azaz a díszítés középmezőjének nagy része, amely a görög hős, Héraklész (latinul Herkules) és egy kentaur, Nesszosz viaskodását ábrázolja. A történet szerint Héraklész és felesége, Déianeira egy folyón akart átkelni, amelynek révésze Nesszosz kentaur volt, aki azt mondta, ha megfizetik, átviszi Déianeirát a másik partra, Héraklész pedig ússzon át. A kentaur azonban elrabolta a nőt.

A segélykiáltásokra Héraklész már a folyó túlpartjáról halálra nyilazta a kentaurt. Az bosszúból egy kenőcsöt ajándékozott Déianeirának, azt állítva, hogy ha a hős ingét bekeni vele, hűséges lesz hozzá (a történet másik verziója szerint ez egy varázsfonál volt, amelyet az ingébe kellett beleszőni). A hűtlen Héraklésznek felesége pár év múlva valóban elküldte az inget, amely felgyulladt, őrjöngésre késztetve a hőst, aki sehogy sem tudta eloltani lángoló testét. Végül egy maga rakta máglyán halt meg halandó emberként, lelke pedig az Olümposzra emelkedett apjához, Zeuszhoz.

Valószínű, hogy a munka a két másik szobában talált maradványokkal szemben nem helyi mesterek, hanem egy alexandriai műhely remeke. A régészek úgy vélik, egész Pannóniában ez az egyetlen ismert import mozaik. A tablinum (a bejárattal szemben nyíló szoba, a dolgozószoba és a szülők hálószobája) padlójából is fennmaradt egy jelenet, amelyen Ámor kínálja szőlővel a felé tartó nősténytigrist.

Ezen a bacchanáliajeleneten is szerepelt egykor (az ittas) Héraklész, ám az ő alakja nem maradt fenn. Megmaradt viszont a különálló fürdő, amelyet szintén mozaik díszített: az apodyteriumban, öltözőben látható mozaik ökölvívókat ábrázol. A falakat freskók borították.

A villa maradványai egyébként csak 1958-ban kerültek elő, amikor a szomszéd telken álló iskola alapozási munkálatai megkezdődtek. A hatvanas években megnyílt kiállítóhelyet az ezredforduló után egy időre bezárták, majd újra látogathatóvá vált. Jelenleg a járvány miatt zárva tart. Az anyaintézmény, az Aquincumi Múzeum honlapjá­nak tájékoztatása szerint járványon kívüli időszakban április 1-jétől október 31-ig szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható.

Kapcsolódó írásaink

Amfiteátrumok Pannóniában

ĀVelünk élő rómaiak. Attila hunjai használták, majd honfoglaló magyarok költöztek az elnéptelenedett építményekbe