Kultúra
A Herkules-villa évszázadai
Velünk élő rómaiak. Elrejtett emlék a kis óbudai utcák között – A padló maradványa egész Pannóniában az egyetlen ismert import, alexandriai mozaik
Az óbudai Flórián tértől a városhatár felé eső terület már eléggé külvárosias. Egykor kis családi házak álltak itt gyümölcsösökkel, innen a sok gyümölcsnevű utca (már persze az olyan szépeken kívül, mint a Verőfény vagy a Derű), amelyek közül a Meggyfa utcában a kis, hatvanas évekbeli téglaházak árnyékában igazán páratlan romépület bújik meg: a Herkules-villa. A kék védőtető miatt messziről talán uszodának nézné a járókelő. Pedig római kori műemlék, amely csodálatosan épen maradt mozaikot rejt.
Ahogy arra a Budapesti Történeti Múzeum honlapjának vonatkozó írása emlékeztet, a rómaiak korában ezen a területen paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak álltak. A mai Meggyfa utcában a benne található mozaikról Herkules-villának nevezett épület egykor egy magas rangú tisztviselő magánháza lehetett, amelynek magja valószínűleg a 2. század elején készült el, és ezt bővítették tovább a következő évszázad elején. Ekkor készülhetett el a padlófűtés és a díszes mozaikpadló.
A villa háromszobás volt. Két helyiségben megmaradt a padló geometrikus keretmotívuma. Ez valószínűleg itteni, vagyis pannóniai műhelyben készült. A harmadik helyiség az érdekesebb: itt látható az úgynevezett embléma, azaz a díszítés középmezőjének nagy része, amely a görög hős, Héraklész (latinul Herkules) és egy kentaur, Nesszosz viaskodását ábrázolja. A történet szerint Héraklész és felesége, Déianeira egy folyón akart átkelni, amelynek révésze Nesszosz kentaur volt, aki azt mondta, ha megfizetik, átviszi Déianeirát a másik partra, Héraklész pedig ússzon át. A kentaur azonban elrabolta a nőt.
A segélykiáltásokra Héraklész már a folyó túlpartjáról halálra nyilazta a kentaurt. Az bosszúból egy kenőcsöt ajándékozott Déianeirának, azt állítva, hogy ha a hős ingét bekeni vele, hűséges lesz hozzá (a történet másik verziója szerint ez egy varázsfonál volt, amelyet az ingébe kellett beleszőni). A hűtlen Héraklésznek felesége pár év múlva valóban elküldte az inget, amely felgyulladt, őrjöngésre késztetve a hőst, aki sehogy sem tudta eloltani lángoló testét. Végül egy maga rakta máglyán halt meg halandó emberként, lelke pedig az Olümposzra emelkedett apjához, Zeuszhoz.
Valószínű, hogy a munka a két másik szobában talált maradványokkal szemben nem helyi mesterek, hanem egy alexandriai műhely remeke. A régészek úgy vélik, egész Pannóniában ez az egyetlen ismert import mozaik. A tablinum (a bejárattal szemben nyíló szoba, a dolgozószoba és a szülők hálószobája) padlójából is fennmaradt egy jelenet, amelyen Ámor kínálja szőlővel a felé tartó nősténytigrist.
Ezen a bacchanáliajeleneten is szerepelt egykor (az ittas) Héraklész, ám az ő alakja nem maradt fenn. Megmaradt viszont a különálló fürdő, amelyet szintén mozaik díszített: az apodyteriumban, öltözőben látható mozaik ökölvívókat ábrázol. A falakat freskók borították.
A villa maradványai egyébként csak 1958-ban kerültek elő, amikor a szomszéd telken álló iskola alapozási munkálatai megkezdődtek. A hatvanas években megnyílt kiállítóhelyet az ezredforduló után egy időre bezárták, majd újra látogathatóvá vált. Jelenleg a járvány miatt zárva tart. Az anyaintézmény, az Aquincumi Múzeum honlapjának tájékoztatása szerint járványon kívüli időszakban április 1-jétől október 31-ig szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható.
