A híres víziorgona, Aquincum kincse
ĀVelünk élő rómaiak. A hangszert az ünnepségeken szólaltatták meg – Aelia Sabina emlékezete
ĀVelünk élő rómaiak. A hangszert az ünnepségeken szólaltatták meg – Aelia Sabina emlékezete
ĀVelünk élő rómaiak. A helyszínről származó legfontosabb leleteket és a falfestmények, mozaikok egy részét az Aquincumi Múzeum állandó kiállítása mutatja be
ĀVelünk élő rómaiak. A városszerkezet nyomában: lakóházak a tartományokban – Míg az egymillióssá nőtt örök városban nem volt ritka a négy-ötemeletes épület sem, addig a provinciákban csak két-három emeletet építettek
ĀVelünk élő rómaiak. A Pannóniát átszelő utakat a 18. század vége óta kutatják, a 19. században Finály Gábor régész rajzolta meg térképüket itinerariumok alapján
ĀMájus 8-án és 9-én ingyenes a belépés, a magával ragadó római hangulat mellett családi kalandtúra és izgalmas romkerti séták is várják az érdeklődőket
ĀVelünk élő rómaiak. Elrejtett emlék a kis óbudai utcák között – A padló maradványa egész Pannóniában az egyetlen ismert import, alexandriai mozaik
ĀVelünk élő rómaiak. Attila hunjai használták, majd honfoglaló magyarok költöztek az elnéptelenedett építményekbe
ĀEgy műtárgy – Egy kérdés címmel hirdetett játékot az Aquincumi Múzeum
ĀVelünk élő rómaiak. Az egykori Római Birodalom területén körülbelül száz aquaeductus romja látható – Az Aquincumi Múzeumnál ma is jól tanulmányozható a megmaradt boltíves vezeték
ĀVelünk élő rómaiak. A múlt kövein járunk – A „magyar Pompei” első nyomait, egy ókori villa padlófűtésének darabjait egy sváb földműves fedezte fel 1778-ban
ĀA látogatók visszarepülhetnek az időben és számtalan élményt szerezhetnek az „ókorban”