Az „i” betű, amiért ölre mentek a keresztények
ĀVelünk élő rómaiak – Sopianae, Savaria és Sirmium keresztényei és az ariánusok
A magyar világörökség: Pécs ókeresztény sírkamrái
ĀVelünk élő rómaiak. A rejtélyes négy medalion és a bibliai alakok
A savariai kőtár kincsei
ĀVelünk élő rómaiak. Szombathelyen őrzik Szép Heléna és Párisz találkozását
Egy modern nagyváros: Savaria
ĀVelünk élő rómaiak. A települést általában meglátogatták a császárok is
Város az út mentén
ĀVelünk élő rómaiak. Valcum, a mai Fenékpuszta Magyarország egyik legizgalmasabb és legfontosabb lelőhelye
Iovia késő római erődje
ĀVelünk élő rómaiak. Még mindig kerülnek elő városok a kutatások során
Katonai tábor Tolna megyében
ĀVelünk élő rómaiak. Már a 18. században ismert volt Alisca, amelyet korábban Szekszárdnak hittek – A szocialista időszakban megsérült az erőd
Ad Flexum, az egykori Mosonmagyaróvár
ĀVelünk élő rómaiak. Az „óvár” kifejezés a névben arra utal, hogy az Árpád-korban még megvoltak a római tábor maradványai
Dotis, a római kori Tata
ĀVelünk élő rómaiak. Előbb kelták éltek a városban, jelenlétükre kelta nevű romanizált sírkő utal
Az olajkereskedő háza
ĀVelünk élő rómaiak. Carnuntum, Pannonia nyugati városa – Ahol Marcus Aurelius az Elmélkedések egy részét írta
Siscia, a Savus melletti nagyváros
ĀVelünk élő rómaiak. Quirinus keresztény mártír a feltételezések szerint az itteni egyházmegye első püspöke volt
A rejtélyes Emona története
ĀVelünk élő rómaiak. Ljubljana városának római őse akár három provinciához is tartozhatott
Pannónia pazar fürdője
ĀVelünk élő rómaiak. Aquae Iasae romjai a mai Horvátországban, Varaždinske Toplice (Varasdfürdő) város területén találhatók
A Mithrasz-szentélyek coloniája
ĀVelünk élő rómaiak. Előbb Pannoniához, majd Noricum provinciához tartozott Poetovio városa, amely a 2. és 3. században különféle kultúrák olvasztótégelye volt
Salla, az ókori Zalalövő
ĀVelünk élő rómaiak. A Borostyánkőút maradványai és egy Vénusz-szobor is előkerült a Göcseji Múzeum régészeti feltárásán
Colonia Aurelia Cibalae: egy püspöki város Pannonia déli részén
ĀVelünk élő rómaiak. Csak a 20. században sikerült feltárni Horvátország legnagyobb ókeresztény leletegyüttesét, amely csaknem hatezer négyzetméterre terjedhetett ki
A híres víziorgona, Aquincum kincse
ĀVelünk élő rómaiak. A hangszert az ünnepségeken szólaltatták meg – Aelia Sabina emlékezete
A limes mellett: Mursa és Altinum
ĀVelünk élő rómaiak. Az egyik katonai támaszpontból polgári településsé vált, a másik megmaradt a védőszerepében
Borkultúra a rómaiak Pannoniájában
ĀVelünk élő rómaiak. Az isteni nedű olyan népszerű lett, hogy Domitianus császár korlátozta a termőterületet
Baláca, ahol átélhető a történelem
ĀVelünk élő rómaiak. A villagazdaság: a pannóniaság szimbóluma – A Lacus Pelso és a szelíd dombok
A helytartói palota a Hajógyári-szigeten
ĀVelünk élő rómaiak. A helyszínről származó legfontosabb leleteket és a falfestmények, mozaikok egy részét az Aquincumi Múzeum állandó kiállítása mutatja be
Egy római polgárváros mindennapjai
ĀVelünk élő rómaiak. A városszerkezet nyomában: lakóházak a tartományokban – Míg az egymillióssá nőtt örök városban nem volt ritka a négy-ötemeletes épület sem, addig a provinciákban csak két-három emeletet építettek
Időcsapda Budapesttől nem messze
ĀVelünk élő rómaiak. Százhalombattát, vagyis Matricát nem a rómaiak, még csak nem is a kelták alapították: a város helyén már a vaskorban is település volt
Felhőszakadás Marcus Aurelius táborában
ĀVelünk élő rómaiak. Isteni csoda, egyiptomi mágia vagy a káldeus bölcs, Julianus praktikája mentette-e meg a tizenkettedik, úgynevezett Villám légiót a pannóniai limesnél zajló csatában?
Solva, Esztergom pannoniai elődje
ĀVelünk élő rómaiak. Két rejtélyes sírkő meséje és Marcus Aurelius, az író-császár emlékezete
Intercisa egykori lakóinak nyomában
ĀVelünk élő rómaiak. Szír katonai tábor az egykori Dunapentelén – A szocialista város építésekor kerültek elő a leletek