Külföld
Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomásra kell készülni
Szijjártó Péter kiemeli: mivel a terrorfenyegetettség egyre nő, az élelmiszerhiány miatt pedig éhínségek várhatók, ezért a migrációs hullámok egyre súlyosabbá válásával kell számolnunk.
Déli határunkon eddig idén már több mint 100 ezer illegális bevándorlót kellett megállítanunk. Ezért meg kell erősítenünk határaink védelmét, és támogatást kell adnunk azoknak az afrikai és közel-keleti országoknak, amelyek készek arra, hogy együttműködjenek velünk a migrációs hullámok megállításában - hangsúlyozta.
A mi álláspontunk és a magyar érdekek világosak: az orosz-ukrán háborúból nekünk ki kell maradni, és mivel a NATO egy védelmi szervezet, ezért fontos, hogy a NATO se sodródjon bele a konfliktusba - fogalmazott Orbán Viktor szerdán délután. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat!
Szijjártó korábban kiemelte: Magyarország folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a NATO továbbra is minden idők legsikeresebb védelmi szövetsége lehessen. Majd erre fontos példaként hozta fel, hogy hazánk védelmi kiadásai a friss beruházásokkal és fejlesztésekkel, a honvédelmi alappal már jövőre, az eredeti vállalásnál egy évvel korábban elérik a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát.
Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomásra kell készülni
Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomással kell majd szembesülnie Európának az ukrajnai háború nyomán előálló globális élelmiszerhiány és a terrorfenyegetések miatt - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Madridban.
A tárcavezető a NATO csúcstalálkozóját követően arról számolt be, hogy az utolsó munkaülésen a déli biztonsági kihívásokkal foglalkoztak, ugyanis az észak-atlanti szövetség „360 fokos” megközelítést alkalmaz, mivel nem csak a keleti irány jelent kockázatokat, sőt éppen a terrorfenyegetés az egyik legnagyobb veszély.
Kiemelte, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet nemrég arra utasította követőit, hogy a most Ukrajnára irányuló nemzetközi figyelmet kihasználva hajtsanak végre merényleteket Európában, és az is látható, hogy az utóbbi napokban súlyos terrorcselekmények történtek Észak-Afrikában és a Távol-Keleten.
Mint mondta, ehhez ráadásul az is hozzájárul, hogy az ukrajnai háború nyomán globális élelmiszerhiány alakulhat ki, így kieshet az ellátás „számos olyan országban akár a Közel-Keleten, akár Észak-Afrikában, akár Afrika délebbi részein, ahol a stabilitás amúgy is pengeélen táncol több esetben”.
„Ez a kritikus élelmiszerhiány a szélsőségek és a terrorfenyegetettség megerősödéséhez fog vezetni, amelyek alapvető okai a migrációs folyamatoknak, tehát a nyomás brutális növekedésére számíthatunk az elkövetkezendő időszakban” - mutatott rá.
Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy csak idén eddig már több mint százezer illegális bevándorlót állítottak meg Magyarország déli határán a hatóságok. Majd hozzátette: ezzel párhuzamosan keletről érkeznek az ukrajnai háború elől menekülők, akiket viszont kivétel nélkül beengednek az országba.
Már több mint 800 ezer menekültet beengedtünk Ukrajna felől, ugyanakkor 100 ezer illegális migránst megállítottunk a déli határon, és ezt folytatni is fogjuk - hangsúlyozta.
„Az európai külső határokat erősen kell védenünk, ezt Magyarország megteszi, óriási erőfeszítéseket kell tennünk, óriási erőforrásokat kell mozgósítanunk. Nem nagyon kapunk külső segítséget, de mégis megvédjük a határunkat” - mondta.
A miniszter kijelentette, hogy ezen a téren Magyarország mellett a NATO-nak is van feladata, ugyanis a katonai szervezetnek támogatnia kell a tagállamok külső védelméhez a stabilitásuk megőrzésével hozzájáruló országokat, például Marokkót, Egyiptomot, Jordániát és Libanont.
Végezetül pedig közölte, hogy most Isztambulba utazik Madridból, ahol péntek reggel a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel fog tárgyalni a paksi bővítésről.
Egymilliárd eurós innovációs alap létrehozásáról döntött 22 tagország
Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország, csütörtökön.
Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés.
„Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk” - hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia.
Az Innovációs Alap létrehozását ellenjegyezte a többi közt Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Törökország és Magyarország is.
A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet „a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására” hoztak létre. A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít. A közel 60 európai és észak-amerikai innovációs telephelyből álló hálózatot magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával. Ennek érdekében egy-egy regionális irodát hoznak létre a két kontinensen.
A madridi döntések biztosítják, hogy a szövetség tovább őrizze a békét
A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat - hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.
„Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” - összegezte Jens Stoltenberg.
A főtitkár záró sajtótájékoztatóján sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.
