Külföld

Orbán Viktor: Csak a béke vethet véget a háborús inflációnak és a gazdasági válságnak

A mi álláspontunk és a magyar érdekek világosak: az orosz-ukrán háborúból nekünk ki kell maradni, és mivel a NATO egy védelmi szervezet, ezért fontos, hogy a NATO se sodródjon bele a konfliktusba - fogalmazott Orbán Viktor a Facebookra szerdán délután feltöltött videójában, amelyben a szövetség madridi csúcstalálkozójáról jelentkezett be.

Orbán Viktor: Csak a béke vethet véget a háborús inflációnak és a gazdasági válságnak
Orbán Viktor miniszterelnök a NATO állam- és kormányfői kétnapos madridi csúcstalálkozójának első napján, 2022. június 29-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a béke beköszöntsön. A háborús inflációnak és a fenyegető háborús gazdasági válságnak csak a béke vethet véget, ezért szorgalmaztuk, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet és kezdődjenek meg a béketárgyalások - emelte ki a miniszterelnök.

Azt javasoltuk, hogy a NATO erőfeszítéseinek középpontjába most már a béke megteremtését helyezzük - tette hozzá Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a békéhez erő is kell.

Orbán Viktor kormányfő a madridi NATO-csúcson
Orbán Viktor kormányfő a madridi NATO-csúcson
Fotó: AFP/Gabriel Bouys

„Bejelentettük, hogy a magyar parlament döntéseinek megfelelően a katonai célú kiadásainkat a tervezett 2024-es évnél egy évvel hamarabb, már 2023-ban felemeljük a nemzeti össztermék két százalékának szintjére” - fogalmazott a miniszterelnök.

„Ha lesz béke, akkor lesz újra gazdasági fellendülés. Ha lesz béke, nem lesz háborús infláció. Ha lesz béke, akkor véget érnek azok a kockázatok, amik ma Magyarország biztonságát fenyegetik” - szögezte le Orbán Viktor.

Objektum doboz

Elfogadták a NATO új stratégiai koncepcióját

A NATO főtitkára az észak-atlanti szövetség állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóját hivatalosan megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a  madridi csúcstalálkozón meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized nemzetközi biztonságát.

„Nagyon fontos döntéseket hozunk a NATO megerősítésére egy veszélyesebb, versengőbb világban, ahol olyan tekintélyelvű országok, mint Oroszország vagy Kína, nyíltan megkérdőjelezik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet” - fogalmazott Jens Stoltenberg a találkozó első munkaértekezletének kezdetén.

Stoltenberg szerda délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a NATO-tagországok vezetői elfogadták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját.

A főtitkár elmondta: a dokumentumban Oroszországot „a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek” minősítették a szövetséges országok biztonsága, a béke és az euroatlanti térség stabilitása szempontjából.

Hangsúlyozta: az új stratégia „nagyon különbözik” a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték. Emellett a korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína, amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-tagállamok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. E változtatások része egyebek mellett a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, valamint a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak. A hidegháború óta először kerül ilyesmire sor - jegyezte meg.

A szövetségesek döntöttek továbbá Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának folytatásáról is. „Ukrajna számíthat ránk, amennyi ideig csak szükséges” - fogalmazott a NATO-főtitkár, kiemelve, hogy a NATO-övezet számára fontos, hogy Ukrajna független és erős legyen.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. „A két százalék egyre inkább alapnak tekinthető, mintsem (kiadási) plafonnak” - fűzte hozzá.

A NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot a csatlakozásra

A főtitkár bejelentette: a NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez

„A szövetség vezetői történelmi döntést hoztak azzal, hogy meghívták Svédországot és Finnországot a NATO tagjai közé” - fogalmazott Jens Stoltenberg, és elismeréssel szólt arról a kedden született megállapodásról, amelynek köszönhetően Törökország feloldotta vétóját és beleegyezett a két északi ország NATO-tagságának támogatásába.

Sauli Niinistö finn elnök közölte, a két északi ország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet

Finnország és Svédország a nap folyamán kapta meg hivatalosan a meghívását a védelmi szövetség tagjai közé, s ezzel kezdetét vette a felvételi folyamat. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet.

A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában.

Sauli Niinistö hangsúlyozta: a vállalt elkötelezettség nem jelenti azt, hogy Finnország változtatni fog eddigi álláspontján és automatikusan kiadja a Törökország által terroristának nevezett személyeket, hanem a finn jognak megfelelően minden esetet egyenként megvizsgál majd.

A nap folyamán hasonló véleményt fogalmazott meg Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is, emlékeztetve: bármilyen kiadatásnak Törökország felé összhangban kell lennie a nemzetközi és a svéd jogszabályokkal.

Törökország szerdán bejelentette: 33, általa terroristának tartott ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a zárt ajtók mögött zajló munkaértekezleten.

„A világ ránk figyel, mutassuk meg egységünket és összetartásunkat” - fogalmazott az eseménynek otthont adó Spanyolország miniszterelnöke bevezető beszédében.

Pedro Sánchez hangsúlyozta: a következő két nap döntései határozzák meg a jövőt, a kihívásokra adandó sikeres választ. „Meg kell erősíteni szövetségünket” - jelentette ki, és fontos mérföldkőnek nevezte, hogy újabb két ország csatlakozhat hamarosan az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

„Nem engedhetjük, hogy ez a háború továbbterjedjen, ezért nem támogatunk egyetlen olyan javaslatot sem, amely belesodorhatja a NATO-t és Magyarországot ebbe a konfliktusba. Magyarország a béke pártján áll!” - írta szerdai Facebook-bejegyzésében a magyar miniszterelnök.

Célunk a béke - írta bejegyzésében Orbán Viktor
Célunk a béke - írta bejegyzésében Orbán Viktor
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Szijjártó: Elhúzódó háborúra kell számítani

Mindent el kell követni, hogy elkerüljük a közvetlen összecsapást a NATO és Oroszország között, miután továbbra is jelentős a kockázata annak, hogy hosszan el fog tartani az ukrajnai háború - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO csúcstalálkozójáról bejelentkezve.

Szijjártó szerint a konfliktus elhúzódása „azzal a következménnyel jár, hogy emberek ezrei halnak meg teljesen értelmetlenül, hogy tartósan fennmarad a háborús inflációs környezet, aminek nyomán globális gazdasági válság alakulhat ki, és az energiaellátás biztonsága is komolyan sérül a következő időszakban”. Rámutatott, hogy ezért minden eddiginél fontosabb a béke mielőbbi megteremtése.

Hozzátette, hogy szükséges a stratégiai kommunikációs csatornák fenntartása a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció elkerülése és a szándékolatlan eszkaláció kiküszöbölése érdekében.

Szijjártó Péter közölte, hogy elfogadták a szövetség új stratégiai koncepcióját, amire már nagy szükség volt, ugyanis 2010 óta jelentős mértékben átalakult a világ biztonsági környezete. A dokumentum „360 fokos védelmet” fogalmaz meg, azaz gyakorlatilag azt jelenti, hogy a keletről és a délről érkező fenyegetésekkel egyaránt foglalkozni kívánnak, így a NATO-nak a terrorizmussal és az annak nyomán kialakuló migrációs hullámokkal szembeni fellépés is feladata lesz.

Tájékoztatása szerint emellett átfogó támogatási csomagot hagynak jóvá a tagállamok Ukrajna számára, amely alapvetően képzési és oktatási támogatásról, a háború utáni újjáépítésről, kibervédelemről és golyóálló mellények szállításáról szól.
„Ez a csomag ebben a formában biztosítja, hogy a NATO mint szövetség továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába. Alapfilozófiája lehetővé teszi, hogy továbbra is elkerüljük a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között” - szögezte le.

A miniszter ezt követően örömmel nyugtázta, hogy sikeresen lezárultak a tárgyalások Törökország, valamint Finnország és Svédország között, így utóbbiak meghívást kaphatnak a katonai szervezetbe.

Végül pedig aláhúzta: „Magyarország folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a NATO továbbra is minden idők legsikeresebb védelmi szövetsége lehessen”. Majd erre fontos példaként hozta fel, hogy hazánk védelmi kiadásai a friss beruházásokkal és fejlesztésekkel, a honvédelmi alappal már jövőre, az eredeti vállalásnál egy évvel korábban elérik a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát.

Objektum doboz

Galériánkban megtekintheti, hogyan érkezett Orbán Viktor VI. Fülöp spanyol király az állam- és kormányfők részére adott gálavacsorájára a madridi Királyi Palotába. Galériánk kattintással, pöccintéssel lapozható!

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik VI. Fülöp spanyol király az állam- és kormányfők részére adott gálavacsorájára a madridi Királyi Palotába 2022. június 28-án
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik VI. Fülöp spanyol király az állam- és kormányfők részére adott gálavacsorájára a madridi Királyi Palotába 2022. június 28-án
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Megvédjük a magyar embereket! - ígérte Orbán Viktor.

Orbán Viktor: Nem sodródhatunk bele a háborúba

Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt, szerda reggel tárgyalást folytatott Andres Pastranával, a világ kereszténydemokrata, konzervatív pártjait tömörítő CDI elnökével Madridban - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A megbeszélésen, melyen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború továbbterjedését meg kell akadályozni, az ukrán embereket támogatni kell, a menekülteket pedig be kell fogadni.

Orbán Viktor a NATO-csúcs kapcsán kifejtette: nem támogatunk egyetlen olyan javaslatot sem, amely belesodorhatja a NATO-t és Magyarországot ebbe a konfliktusba, hiszen ez egy orosz-ukrán háború, a NATO pedig egy védelmi szövetség.

Galériánk kattintással, pöccintéssel lapozható!

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO állam- és kormányfői kétnapos madridi csúcstalálkozójának első napján, 2022. június 29-én
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO állam- és kormányfői kétnapos madridi csúcstalálkozójának első napján, 2022. június 29-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A NATO madridi csúcstalálkozója fordulópontot jelent, a tagországok megállapodnak egy új stratégiai koncepcióban, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban fog alkalmazni a szövetség - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Madridban, Pedro Sánchez spanyol kormányfővel közösen nyilatkozva újságíróknak. Erről itt olvashat többet!

Kapcsolódó írásaink