Életmód
Jön az óraátállítás és a testünk már most tiltakozik ellene
Több alvás, mégis fáradtabban? Az átállás megzavarhatja a bioritmust.

Sokan elfelejtik, még többen megszenvedik, október végén ismét egy órával visszatekerjük az időt. A szakértők szerint az átállás apróságnak tűnik, de a szervezetünk számára komoly megterhelést is jelenthet.
Idén október 26-án, vasárnap hajnalban térünk át a téli időszámításra. Hajnali 3 órakor az órákat 2 órára kell visszaállítani, vagyis egy órával tovább alhatunk. A módosítást a legtöbb okoseszköz automatikusan elvégzi, de a hagyományos karóráknál, sütők kijelzőjénél, ébresztőknél nem árt odafigyelni.
Miért van egyáltalán téli és nyári időszámítás? A rendszer még a hetvenes évek olajválságára vezethető vissza, amikor az energiatakarékosság érdekében vezették be. A döntés mögötti elv egyszerű volt, a nappali fényt jobban kihasználjuk, így kevesebb áram is fogy. Csakhogy a modern életmód és a mesterséges világítás korában ez az előny mára elenyészett, viszont a biológiai hatásai megmaradtak.
Az alváskutatók szerint a biológiai óra nem szereti a mesterséges beavatkozásokat. Bár most „nyerünk” egy órát, a szervezetünknek így is 3–5 nap kell, mire teljesen alkalmazkodik az új ritmushoz. Sokan tapasztalnak majd fáradékonyságot, ingerlékenységet, koncentrációs nehézséget, sőt átmeneti alvászavart is.
Egy 2023-as európai kutatás eredménye szerint az átállás utáni napokban 5–10%-kal nő a közúti balesetek száma, és a korai sötétedés miatt romlik a hangulatunk is.
Tippek, hogy könnyebben viseljük el az átállást. Kezdjük előbb a napot – már néhány nappal korábban feküdjünk le 10–15 perccel korábban. Töltsünk több időt természetes fényben, főleg délelőtt, ez segít a belső óra szinkronizálásában. Mozogjunk reggel – a fizikai aktivitás gyorsítja az átállást. Kerüljük a késő esti koffeint – még ha csábító is a hosszabb esték alatt. Ne nézzünk képernyőt lefekvés előtt, mert a kék fény tovább zavarja az alvásciklusunkat.
Az Európai Unió már 2019-ben döntött arról, hogy megszünteti az óraátállítást, de a tagállamok azóta sem jutottak dűlőre, melyik időszámítás maradjon végleg: a nyári vagy a téli. Magyarország egyelőre nem döntött, így legalább 2026-ig marad a mostani rendszer.
Egy óra ide vagy oda, a testünk pontosan megérzi a különbséget
Azt gondolnánk, hogy a téli időszámítás elvileg kényelmesebb, mert egy órával tovább alhatunk, a szakértők szerint épp ez a „többlet” zavarja meg a szervezet belső ritmusát. Egy kis odafigyeléssel azonban a legtöbbünk néhány nap alatt alkalmazkodni tud, így az őszi átállás nem a fáradtságról, hanem akár a pihenésről is szólhat.
