A mikroprotein új lehetőséget nyithat az elhízás elleni küzdelemben

Sokan gyomorműtétet vagy GLP-1-alapú gyógyszereket (például Ozempic vagy Wegovy) választanak. Ezek a terápiák azonban nem mindenkinek elérhetők, a hatásuk gyakran nem tartós, és komoly mellékhatásokkal – például hányingerrel, emésztési problémákkal vagy izomtömeg-csökkenéssel – is járhatnak. Nem utolsósorban: hosszú távon igen költségesek, írta a Fitforfun.

Ezért a kaliforniai Salk Institute for Biological Studies kutatói egy teljesen új irányba indultak el: a mikroproteinek felé.

A mikroproteinek apró fehérjemolekulák, amelyek az egész szervezetben megtalálhatók, és számos életfolyamat szabályozásában részt vesznek. Sokáig úgy hitték, hogy ezeknek az építőelemeknek nincs jelentőségük, és az őket kódoló DNS-szakaszokat „szemét-DNS”-ként könyvelték el. Azonban az olyan új technológiák, mint a CRISPR-alapú genetikai szűrés forradalmasították ezt a képet.

Ezek az eljárások 10–30%-kal bővítették a korábban ismert fehérjetérképeket. Egy ismert példa maga a GLP-1 is, amely szintén egy mikroprotein – képes szabályozni a vércukorszintet és csökkenteni az étvágyat. Sikere jól mutatja, mekkora potenciál rejlik ebben a molekulacsoportban, még ha a jelenlegi gyógyszerek nem is tökéletesek.

Alan Saghatelian kutatócsoportja CRISPR-technológiával több ezer gént vizsgált meg zsírszövetekben, hogy azonosítsák azokat, amelyek mikroproteineket kódolnak, és befolyásolhatják a zsírsejtek fejlődését vagy a zsírfelhalmozódást.

Egy új sejtkultúra-modellt használtak, amely képes megmutatni, hogyan alakulnak át az éretlen sejtek érett zsírsejtekké. Ez lehetővé tette, hogy célzottan olyan mikroproteineket azonosítsanak, amelyek ebben a kritikus szakaszban aktívak.

Az elemzés során 38 mikroprotein-jelöltet azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a zsírcseppek képződésével – ez ugyanis a zsírfelhalmozás egyértelmű jele. Egy ilyen mikroproteint, az Adipocyte-smORF-1183-at, sikerült is kísérletileg igazolniuk.

A CRISPR-szűrés maga nem a fehérjét, hanem a hozzá tartozó gént találja meg. Ezután laboratóriumi tesztekkel kell igazolni, hogy az adott gén valóban egy működőképes mikroproteint hoz létre.

Az Adipocyte-smORF-1183 esetében ez sikerült is. Egérmodelleken végzett kísérletek azt mutatták, hogy ez a mikroprotein közvetlenül befolyásolja a zsírcseppek kialakulását a zsírsejtekben – így tehát az energiaraktározás egyik kulcslépésére hat.

Ez megerősíti, hogy a CRISPR-szűrés valóban képes azonosítani olyan mikroproteineket, amelyek szerepet játszanak az elhízásban és az anyagcsere-folyamatokban.

• Új terápiás irány: A mikroproteinek célzottabb és kíméletesebb beavatkozást kínálhatnak, mint a jelenlegi gyógyszerek.

• Szélesebb felhasználás: A célzott molekulák a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, illetve más anyagcsere-zavarok kezelésében is ígéretesek lehetnek.

• Módszertani áttörés: A kutatás elsőként azonosított mikroproteineket, amelyek közvetlenül hatnak a zsírsejtek szaporodására – ez új mérföldkő a metabolikus kutatásokban.

A kutatócsoport következő célja, hogy a módszert emberi zsírsejteken is alkalmazza. A hosszú távú terv egy potenciális gyógyszercélpontokat tartalmazó lista összeállítása, amely új generációs készítmények alapját képezheti.

A tanulmány társszerzője, Ronald Evans professzor – a zsírsejtképződés egyik legfontosabb szabályozója, a PPAR gamma szakértője – hangsúlyozza: a múltban ez a célpont ígéretesnek tűnt, ám a hozzá kapcsolódó gyógyszerek komoly mellékhatásokat okoztak, mint például csontvesztés vagy súlygyarapodás.

A mikroproteinek viszont precízebb és biztonságosabb beavatkozást tehetnek lehetővé. Saghatelian így fogalmaz:

„Az új szűrési technológiák lehetővé teszik, hogy a mikroproteineken keresztül egy teljesen új szintjét tárjuk fel a biológiai szabályozásnak.”