Életmód

Növeli a bélflóra baktériumainak változatosságát

Érdemes beiktatni az életünkbe a rendszeres sportolást

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a mérsékelt vagy erőteljes edzés növeli a bélflóra baktériumainak változatosságát. A baktériumok sokféleségét pedig nemcsak az állatkísérletekben, hanem emberek esetében is összefüggésbe hozták már a fizikai és mentális egészséggel.

Növeli a bélflóra baktériumainak változatosságát
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A mikrobiom egyik legfontosabb alrendszere a bélflóra, amelynek feladata – többek között – az étkezési rostok erjesztése, bizonyos vitaminok szintézise és a zsíranyagcsere befolyásolása. Emellett az immunrendszerrel együttműködésben segít megvédeni a szervezetet a nem kívánt betolakodók – vagyis a betegségeket okozó mikrobák – megtelepedésétől.

Bizonyos betegségeket már összefüggésbe hoztak a bélflóra összetételének vagy számának változásával.

A mikrobák közössége rendkívül dinamikus, így gyakorlatilag az élet bármilyen területén történő változás a mikrobiom összetételében és számosságában is változást okoz.

A mikrobiom összetételét és sokféleségét olyan tényezők módosíthatják, mint az egyén genetikai állománya, az étkezési szokások, diéták, gyógyszerek, dohányzás, kábítószer-használat vagy éppen a stressz.

Tudatos odafigyeléssel egészségesebbé tehetjük a bélflórát.

Mindezek mellett a kutatások szerint a testmozgás is jelentős hatással van a bélflóra állapotára – mégpedig azáltal, hogy növeli a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumközösségeket. A rövid szénláncú zsírsavak – amelyeket elsősorban a mikrobák termelnek – kedvezően befolyásolják az anyagcserét, az immunrendszer működését és más biológiai folyamatokat is.

Az elmúlt években kutatási forróponttá vált a testmozgás és a bélflóra kapcsolata, így rengeteg tanulmány, vizsgálat született a témában.

Egereken végzett kísérletben kimutatták, hogy az igény szerinti testmozgást végző állatokban csökkent a Turicibacter nevű, bélbetegséget okozó baktérium száma azokéhoz képest, akik nem futhattak. A tanulmány érdekessége, hogy a Turicibacter mennyiségére az is hatással volt, hogy az egerek önként vagy kényszer hatására futottak. A kényszer feltehetően megnövelte az állatok stressz-szintjét, amely nem kedvezett a bélflóra állapotának.

Patkányokon végzett, hasonló kísérletben az igény szerinti testmozgást végző állatokban egy rövid láncú zsírsav, a butirát felhalmozódását mutatták ki.

A butirátot szintén a belekben található egyes baktériumok termelik az étkezési rostok emésztése során – a mozgást végző állatokban emelkedett ezeknek a baktériumoknak a száma. A butirátnak számos egészségügyi előnyét mutatták már ki: jótékony hatással van az anyagcserére, és csökkenti a gyulladásos megbetegedések tüneteit.

A testmozgás hatással van a bélflóra állapotára – de természetesen az állatokon végzett kísérleti eredményeket nem lehet tényként kezelni az emberek esetében.

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a mérsékelt vagy erőteljes edzés növeli a bélflóra baktériumainak változatosságát. A baktériumok sokféleségét pedig nemcsak az állatkísérletekben, hanem emberek esetében is összefüggésbe hozták már a fizikai és mentális egészséggel.

A sportolók mikrobiomjának változatossága nagyobb, mint a passzív, mozgásszegény életmódot folytatóké. Ez feltehetően nemcsak a sportnak, hanem az egészséges étrendnek is köszönhető – a diéta és a sport kombinációja jelentősen megnöveli a Faecalibacterium prausnitzii nevű baktérium jelenlétét és általa a butirát mennyiségét.

A Faecalibacteria prausnitzii baktériumot összefüggésbe hozták már a különböző gyulladásos bélbetegségek tüneteinek súlyosságával. A krónikus bélgyulladással járó kórképekben szenvedők emésztőrendszerében a baktérium mennyisége alacsonyabb volt. A Crohn-betegséget bizonyos esetekben csak úgy lehet gyógyítani, ha az érintett, súlyos gyulladásban levő bélszakaszt eltávolítják.

Azoknál a betegeknél, akiknél a Faecalibacteria száma alacsonyabb volt, gyakrabban újult ki a gyulladásos állapot. A dúsabb bélflóra viszont védőfaktor lehet a különböző gyulladáscsökkentő anyagok kiválasztása miatt. Ez egyrészt felvetheti a baktérium használatát probiotikumként, illetve általános biomarkerként, amellyel figyelemmel követhető a bélrendszer egészsége.

A butirát rövid szénláncú zsírsav, amelyet a bélben lévő baktériumok termelnek az étkezési rostok emésztése során.

A testünket otthonuknak tartó élőlények, a mikrobák közösségének ápolása tehát mindenképp fontos az egészségünk szempontjából, de hogy pontosan milyen módon befolyásolják szervezetünk működését, még nem teljesen tisztázott.

Kapcsolódó írásaink