A meditáció sötét oldala

Ennek első feljegyzett bizonyítéka, amelyet Indiában találtak, több mint 1500 éves. A Dharmatrāta meditációs írás, amelyet egy buddhista közösség írt, különböző gyakorlatokat ír le, és beszámol a depresszió és a szorongás tüneteiről, amelyek meditáció után jelentkezhetnek.

Az elmúlt nyolc évben megugrott a tudományos kutatások száma ezen a területen. Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a káros hatások nem ritkák.

Egy tanulmány, amelyben 953, rendszeresen meditáló amerikai embert vizsgáltak, kimutatta, hogy a résztvevők több mint tíz százaléka tapasztalt olyan káros hatásokat, amelyek jelentős negatív hatással voltak mindennapi életére, és legalább egy hónapig tartottak.

Negyvenévnyi kutatás áttekintése szerint a leggyakoribb káros hatások a szorongás és a depresszió. Ezeket követik a pszichotikus vagy téveszmés tünetek, a disszociáció vagy deperszonalizáció, valamint a félelem.

A kutatások azt is megállapították, hogy a káros hatások előfordulhatnak olyan embereknél is, akiknek korábban nem voltak mentális egészségügyi problémáik, azoknál is, akik csak mérsékelten voltak kitéve a meditációnak, és ezek hosszan tartó tünetekhez vezethetnek .

A nyugati világnak is régóta vannak bizonyítékai ezekre a káros hatásokra.

Arnold Lazarus, a kognitív-viselkedéstudományi mozgalom egyik kulcsfigurája 1976-ban azt mondta, hogy a meditáció, ha válogatás nélkül alkalmazzák, „súlyos pszichiátriai problémákat, például depressziót, nyugtalanságot, sőt skizofrén dekompenzációt is előidézhet ”.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a mindfulness jótékony hatással lehet az emberek jólétére. A probléma az, hogy a mindfulness-edzők, videók, alkalmazások és könyvek ritkán figyelmeztetik az embereket a lehetséges káros hatásokra.

Jon Kabat-Zinn, a mindfulness mozgalom egyik kulcsfigurája a Guardian című lapnak adott 2017-es interjúban elismerte, hogy „a kutatások 90 százaléka [a pozitív hatásokról szóló] kutatások 90 százaléka gyenge minőségű”.

Jon Kabat-Zinn a 2015-ös brit Mindfulness All-Party Parliamentary Reporthoz írt előszavában azt javasolja, hogy a mindfulness-meditáció végül átalakíthatja, hogy „kik vagyunk mi, mint emberi lények és egyéni polgárok, mint közösségek és társadalmak, mint nemzetek és mint faj”.

Ez a vallásszerű lelkesedés a mindfulness ereje iránt, amely nemcsak az egyes embereket, hanem az emberiség egészét megváltoztathatja, gyakori a szószólók körében. Még sok ateista és agnosztikus is, aki gyakorolja a mindfulness-t, hisz abban, hogy ez a gyakorlat képes növelni a békét és az együttérzést a világban.

A médiában a mindfulnessről szóló viták is kissé kiegyensúlyozatlanok.

A meditációval foglalkozó tudomány történetének legdrágább tanulmányáról (több mint nyolcmillió dollárt finanszírozott a Wellcome Trust nevű kutatási alapítvány) azonban 2022-ben kevés médiavisszhangot kapott.

A tanulmányban több mint 8000 (11–14 éves) gyermeket teszteltek 84 brit iskolában 2016 és 2018 között. Eredményei azt mutatták, hogy a mindfulness nem javította a gyerekek mentális jólétét a kontrollcsoporthoz képest, sőt, akár káros hatással is lehetett azokra, akiknél fennállt a mentális egészségügyi problémák kockázata.