Egészség
Az agy gombás fertőzése az Alzheimer-kórhoz hasonló tüneteket okozhat
Egy nemzetközi kutatócsoport most fókuszált kutatásokba kezdett
A Cell Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az idegsejtek között megjelenő amiloid fehérjecsomók erősen összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kórral, amiről általában úgy gondolják, hogy az agyban lévő belső stressz vagy gyulladás eredménye. Az utóbbi években a tudósok azonban kimutatták a candida albicans nevű, gyakori gomba jeleit az Alzheimer-kórban és más neurodegeneratív betegségekben, például Parkinson-kórban szenvedő emberek agyában.
Néhány szakember szerint ez arra enged következtetni, hogy a külső fertőzések könnyen behatolhatnak az emlősök agyába, ahol kiválthatnak egy-egy veleszületett immunválaszt, amely bár segíthet elpusztítani a kórokozókat, de ha rosszul működik, akkor az Alzheimer-kórhoz hasonló tüneteket is okozhat.
Ennek az elképzelésnek a további feltárása érdekében egy nemzetközi kutatócsoport most fókuszált kutatásokba kezdett.
A Baylor College of Medicine szakértői már korábban is megállapították, hogy a Candida albicansszal fertőzött egerek memóriazavarokat mutattak. Ezek a tünetek azonban megszűntek, amikor a gombát eltávolították. Most új kutatásaik ennek a hatásnak a molekuláris alapját vizsgálták, többnyire „kémcsöves" kísérleteken keresztül.
A véráramon keresztül jut az agyba
A kutatók a C. albicans-t először egyenesen az egerek agyába fecskendezték be. Négy nappal később az állatokat elaltatták, majd az agyukat további elemezték. Több agyszeletről felvételeket készítettek és néhány sejtet lemezeken tenyésztettek.
Az eredmények arra utalnak, hogy a C. albicans az agyba kerülve két neuroimmun mechanizmust indíthat be: az egyik aktiválja az immunsejteket, amelyek elnyomják a gombát, a másik pedig arra készteti őket, hogy teljesen eltávolítsák a „betolakodót"– mondta Yifan Wu, a Baylor College of Medicine munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Az első mechanizmus egy Saps nevű gombaenzimet érint, amely extra lyukacsossá teszi a vér-agy gátat, és ami lehetővé teszi, hogy a gombasejtek a szervezet véráramán keresztül az agyba jussanak.
Hozzátette: a Saps ugyanakkor az Alzheimer-kórban az agyban plakkokat képező fehérjékhez hasonló, amiloid bétaszerű fehérjéket is szétbontja, amelyek viszont aktiválják a mikroglia nevű „takarító" sejteket. Ahogy a tanulmány kiemelte,
amásodik mechanizmus egy másik gombaszekréciót foglalt magában, amely szintén a mikrogliákat indít be, ezúttal a gombák eltávolítására. A szakemberek szerint a kettő együttesen bizonyult csak hatékonynak az akut C. albicans-fertőzés megszüntetésében. Ehhez általában körülbelül tíz napra volt szükség.
Ezért sikertelen több, kapcsolódó kezelés
De nem minden agy fiatal és egészséges. Amikor a tudósok célzottan zavarták meg az említett mikrogliaválaszt az egerek agyában, akkor a C. albicans-fertőzések jelentősen elhúzódtak.
Ha megszüntetjük ezt az útvonalat, akkor gombák már nem tisztulnak ki hatékonyan az agyban – mutatott rá Yifan Wu. – Képzeljük el úgy, hogy az egerek agyában található, amiloid bétaszerű csomók a kórokozók inváziójával szembeni őrszemek, ám ha ezeket nem tisztítják meg megfelelően, akkor előfordulhat, hogy jelenlétük hosszú távon káros lesz.
Mindez egyelőre csak egy hipotézis, de összhangban áll a legújabb tudományos eredményekkel, amelyek szerint az amiloid béta-plakkok az Alzheimer-kór késői jellemzői, nem pedig a kognitív hanyatlás eredeti kiváltói. Szakemberek szerint ez lehet az oka annak, hogy az ezeket a plakkokat célzó kezelések többnyire sikertelennek bizonyulnak az embereknél.
Ebben a megközelítésben az új tanulmány potenciálisan hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásával kapcsolatos puzzle egy fontos új darabkájának kirakásához.
