Mielőtt bement volna egy kiló almáért és két banánért a boltba, J. Károly azon törte a fejét, hogy az üzlet vajon milyen módon nyerhette el az év zöldség- és gyümölcskereskedője díjat, hiszen a reklám is azt hirdeti, hogy a verseny nem reprezentatív.
Egy nem reprezentatív felmérésen ő is lehetne az év teknőstulajdonosa, és ehhez nem kellene mást tenni, mint megkérdezni Karcsit, a nagyra nőtt ékszerteknőst, de előtte azért nem árt, ha ad neki is az almából. Nem is egy kilót vesz, hanem kettőt.
Egy nem reprezentatív felmérésen – értve ez alatt, hogy csak J. Károly lenne a közvélemény-kutatás egyetlen résztvevője – az osztályvezetője lenne nemcsak az év, hanem minden idők legrosszabb főnöke, a büfés Eszter pedig az Álmok Asszonya.
Hogy ki az év leggyalázatosabb politikusa Európában – nos, erre a díjra neki is több jelöltje akadna, és még egy reprezentatív felmérés is bizonyára egy hosszabb listát eredményezne, amely az árulás fejében gyarapodó bankszámlák nagyságát is jól tükrözné, de elhatározta, hogy nem politizál, mert akkor a teknősére és Eszterre sem tud kellő figyelmet fordítani. Nem elég, hogy fázik, és minden bevásárlásnál sokkot kap az új áraktól, még a szokásosnál is rosszabbul aludna.
Pedig a reklámok nemcsak a köhögésre, a derékfájásra és a menstruációs panaszokra kínálnak mindenféle csodaszert, hanem a feszültség és az álmatlanság ellen is. És hogy ne ébredezzen benne semmiféle kétség, a reklám végén eligazítják, hogy „a javallatokra való alkalmazása a régóta fennálló használaton alapul”.
Frappánsan hangzik, olyannyira, hogy J. Károly először azt gondolta, érti, aztán rájött, hogy nem érti. Mit jelent az, hogy „régóta fennáll a használata”? Eltekintve attól, hogy ha valami fennáll, akkor egyszerűen csak létezik, mint például a veszély, arra akarnak utalni vajon ezzel, hogy a szóban forgó szert már a gyógyszergyárak előtti időkben is használták?
Aztán pedig a „javallatokra” kell alkalmazni, nem a betegségre? Ha J. Károlynak fáj a feje, mert neki jutott minden idők legrosszabb főnöke, és nyomasztja, hogy rettegésben kell töltenie a nyugdíjig hátra lévő időt, azt kell mondania, hogy javallata van, nem fejfájása?
Ha politizálna, akkor biztosan lenne javallata, és már régen haza küldte volna az összes háborúcsinálót Belzebub feneketlen birodalmába, így viszont csak fejfájása és szorongása van, nem beszélve a lúdtalpáról.
A büfés Eszter segítségével aztán sikerült megfejteni a figyelmeztető mondat jelentését. Azért javasolják, mert régóta használják. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ha valaminek nagy hagyománya van, az egyúttal jó is. Mert nagy hagyománya van az öldöklésnek és lopásnak is, meg általában a bűnnek, viszont nem véletlenül szerepelnek a tiltott dolgok listáján.
„Lenne egy javallatom – szólalt meg Eszter. – Elkezdtem egy manuálterápiás tanfolyamra járni, és nem árt, ha kipróbálom a módszer hatékonyságát. Ha vállalja a kockázatot, megmasszírozom a halántékát.”
J. Károly lelke szinte fölragyogott, s arra gondolt, hogy addig szüksége lesz valamire a szapora szívverés ellen is.
A szerző irodalomtörténész