A Végrehajtó
ĀKÉTPERCES. J. Károlyt egy váratlan pillanatban betöltötte a felismerés, hogy békében él önmagával és a világgal
Talált pénz
ĀKÉTPERCES. Tej, kenyér, joghurt a kosárban, margarin és májkrém még van otthon. J. Károly gyors fejszámolást végzett, a kétezrest visszatette a pénztárcájába, és kivett helyette egy ezrest
Páternoszter
ĀJ. Károly gyomra összeszorult, mikor be akart lépni a liftbe. Az ő hivatalában korszerű felvonó működött, nagy tükrökkel, kis kamerákkal, halk zene szólt
Szög és fog
ĀKÉTPERCES. Szöget ütött J. Károly fejébe a büfés Eszter minapi megjegyzése, hogy a felfordult világot mi is másképpen látjuk, ha a fejünk tetejére állunk
A háború boldogsága
ĀKÉTPERCES. Reggelre olyan hideg lett, hogy még a művirág levelei is lehullottak. Ennek ugyan nem a hideg volt az oka, hanem Kína, ahol a művirágot gyártották
Olvasópénz
ĀKÉTPERCES. Mikor már lemondott róla, hogy bármiféle mellékjövedelme legyen, J. Károlyt megérintette a szerencse ujja. Az ujjnak nyirkos és puha volt az érintése, s egy idősebb hölgy tartozott hozzá, két szemüveggel
Tettestárs
ĀKÉTPERCES. A meghallgatásról hivatalos hangfelvétel készül, figyelmeztették J. Károlyt, mikor az öltönyösök megjelentek a lakásában
Másképpen fehér
ĀKÉTPERCES. A hivatal új személyzeti vezetője, akit most humán politikai igazgatónak neveznek, kitalálta, hogy a dolgozók közérzetének javítása érdekében Mikulás-délutánt kell szervezni
Tisza-szótár
ĀKÉTPERCES. A vagy létező, vagy nem-létező posztmodern jegyében (amiről J. Károly nem tudta, hogy mi fán terem, eddig csak a poszt-traumával találkozott, azzal is csupán hallomásból, szindróma formájában az amerikai sorozatokból
Virtuális tapasztalat
ĀKÉTPERCES. Mivel a hivatalban kötelező lett az internetes ügyintézés, J. Károly is egyre magabiztosabban igazodott el a virtuális világban
A krimiíró
ĀKÉTPERCES. Egy szakácskönyvvel egészen jó pénzt kereshetne, gondolta J. Károly. De amint kigondolta, szembesülnie kellett a szükséges alapanyag hiányával
Testamentum
ĀKÉTPERCES. Ahogy számolgatni kezdte, hogy mennyi ideje van még a nyugdíjazásig, J. Károly rádöbbent, hogy nincs végrendelete
A semmi és a közepe
ĀKÉTPERCES. Annak ellenére, hogy gyakran tűnt úgy, mintha gondolkodna, J. Károly nem volt filozófus alkat. Inkább csak eltűnődött, ami azt jelenti, hogy abban a pillanatban nem gondolt semmire, és épp azon tűnődött, hogy mire kellene gondolnia
Paramnézia
ĀKÉTPERCES. J. Károly ott ül a terrárium mellett a fotelben, és hangosan olvassa a teknősnek a csontszínű, vékony kartonból egyformára vágott cetlikre írott följegyzéseket
Kávészünet
ĀKÉTPERCES. J. Károly gondolt egy nagyot, s úgy döntött, hogy elmegy Kínába nyaralni. Egy hétvége elég lesz hozzá, mondta a büfés Eszternek
Rádöbbenés
ĀKÉTPERCES. J. Károly azzal az elhatározással kelt ki az ágyból hétfőn reggel, hogy most már tényleg megpróbál egy kicsit másképpen élni
Elhallások
ĀKÉTPERCES. Ahogy öregszik – gondolta J. Károly még a hatvanon innen, de jobb esetben a lemez második felének a közepén –, úgy romlik meg a hallása