Kondor Katalin

Vélemény és vita

Derűre ború, s fordítva

Az Európai Unió és a demokráciát az anyatejjel magába szívó Dobrev Klára szerint Magyarországon nincs demokrácia, pontosabban valamiféle hibrid demokrácia van

A csendesnek ígérkező legutóbbi hétvége szeptember 17-én egy derűs hírrel szolgált. Lássuk be, nem túl gyakori az ilyesmi. Történt ugyanis, hogy megszületett a nemzeti összetartozás pálinkája, s ez anélkül is megmelengethette a szívünket, hogy kipróbáltuk volna, milyenre sikeredett. Négy évvel ezelőtt indult el ez a kezdeményezés, nyugodtan nevezhetjük hungarikumnak, a pálinka egyébként is már régóta hungarikumnak számít. Nos, idén a szőlőből készült pálinkák jelképezték a nemzeti összetartozást, legalább is a pálinkát illetően. A Délvidékről, a Felvidékről, Erdélyből és Muravidékről is érkeztek párlatok, a mellékelt képeken csupa derűs főzőmester mutatja az általa hozott nedűt, amelyet aztán összeöntöttek. Bizony, bennünket a pálinka is összeköt! Mint mondjuk az olaszokat a számtalan jobbnál jobb tésztaféle. Ilyenkor persze rögtön elkezd gondolkodni az ember, mi mindennel lehetne még, ugyanilyen derűsen, összetartozásunkat bizonyítani. Ez idő tájt persze nem könnyű feladat ilyesmiről dönteni, hiszen megbolydult életünket igencsak eluralja a pánik, a félelem. Energiaválságot, klímaválságot vagy inkább klíma-idiotizmust, továbbá háborús válságot, a nemzetállamok elleni gyűlöletet és számos természetellenes őrültséget zúdított a nyakunkba az életünket ez idő tájt uraló aljas és rejtőzködni próbáló „erőszakszervezet”, s ilyenkor bizony kevesebb idő és kedv jut derűs események szervezésére, mulatozásra. Sőt! Mély tisztelet tehát a hagyományőrzőknek, akik minden, szinte óránként nyakunkba zúduló hazug, álságos és fenyegető hír ellenére képesek ilyen kedves eseménnyel megajándékozni bennünket, mint a Gyulai Pálinkafesztivál, amelyen idén is elkészülhetett a nemzeti összetartozás pálinkája.

Nem feltétlenül örömteli, de szinte cáfolhatatlan, hogy a bölcs magyar mondások, közmondások mindig igazak, s beválnak. Derűre ború, tartja például a mondás. Azaz a jókedv után bánat jön. És jött is. Mármint ezen a kissé hűvös szeptemberi hétvégén. Legalábbis nekem. Mert a híreket olvasva szomorúan kellett megállapítanom, hogy bizony nagy-nagy rések is vannak a nemzeti összetartozás falán. Az egyik álliberális hírportálon például a néhány napja elhunyt Wittner Máriát, pontosabban az emlékét próbálta gyalázni valami senkiházi. Pár perc múltán azt tudatták velünk a hírek, hogy az Európai Unió és a demokráciát az anyatejjel magába szívó Dobrev Klára szerint Magyarországon nincs demokrácia, pontosabban valamiféle hibrid demokrácia van. Ezt nem egészen értettem, hogy micsoda, ám megvigasztaltak, jön majd Dobrev Klára (először persze az árnyékkormánya), s akkor majd előbújik az árnyékból és ránk köszönt az igazi demokrácia. Azt persze nem mondták a folyton készülők, hogy mi lesz a minta, melyet követünk majd az ő vezérletével. Netán a sárgamellényeseket szétverő, vízágyúzó francia demokrácia? Netán az atomgomb esetleges megnyomását kilátásba helyező új angol miniszterelnök fenyegetése lesz követendő? Avagy Olaf Scholz német kancellár urat tekinthetjük példaképének, aki olyan ostoba kijelentéseket szokott tenni, mint hogy Putyin elnök attól fél, a demokrácia Nyugatról átterjed majd a hazájára, Oroszországra, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik.

Nos, folytathatnám még a vidámnak mutatkozó hétvége borúsra fordulását okozó híreket, de hirtelen megvilágosodtam, hiszen pár perce beszéltek a nemzeti összetartozás pálinkájáról! Mit kesergek én? A pálinka köztudottan emésztést segítő itóka! Talán a nehezen emészthető hazugságokat és rágalmakat is segít elviselni! Így is lett! Segített. A borút derű váltotta fel. Másnap, azaz vasárnap pedig pálinka nélkül is reményt adott a Magyar Zászló Napja alkalmából rendezett zászlóvivő felvonulás az Operaháztól a Hősök teréig. Derűsre sikeredett, még az időjárást illetően is. Szép volt, lélekemelő volt, és összetartozásunkat bizonyította. Még csak pálinka sem kellett hozzá.

A szerző újságíró