Ritka, de megtörténhet

Időnként felbukkannak a médiában „szenzációs” esetek, melyekben halottnak nyilvánított személyek később felébrednek – a temetésükön, vagy az odáig vezető folyamat valamely szakaszában – írta meg a hvg.hu.

Szerencsére az ilyen esetek, melyekben még élő embereket nyilvánítanak halottnak, ritkák. Mint a The Conversation írja, napjainkban annak megállapítására, hogy egy személy tényleg halott-e, több dolgot is ellenőriznek az orvosok: a légzés- és szívhangok meghatározott ideig tartó hiánya, a mozdulatlan, tág pupillák és az ingerekre történő reagálás hiánya jelezheti, hogy az illető valóban, ténylegesen elhunyt.

Kiemelték, ritka, de sajnos előfordul, hogy bár ezzel a folyamattal igazolják a halál beálltát, de a páciens később mégis életjeleket mutat. A The Conversation szerzője, Stephen Hughes orvostudományi oktató több ilyen esetet is összegyűjtött.

Egy esetben egy kórházi dolgozó halottnak nyilvánított egy idős nőt, aki nem sokkal később ismét lélegezni kezdett, és a pulzusa is helyreállt. Egy másik esetben is halottnak nyilvánítottak egy beteget, aki túladagolta az epilepsziára felírt gyógyszereit. A nő lába később a halottasházban rángatózni kezdett, komoly megdöbbentést keltve. Az illető a szerző emlékei szerint később fel is épült.

Az ilyen esetekre magyarázattal szolgálhat a halál ellenőrzését elvégző orvos mulasztása, mondjuk egy felületes vizsgálat, melynek következtében a szakember nem hallja mondjuk a szívhangokat vagy a gyenge légzést. Vannak azonban gyógyszerek, melyek megnehezíthetik ezt a vizsgálatot.

Bizonyos, az orvosok által használt nyugtató készítmények, melyek az agyat védik a károsodástól, és jellemzően a komoly sebészeti beavatkozásoknál használják őket, okozhatnak ilyet – elsősorban túladagolás esetén. Ez esetben a légzés és a keringés is annyira lecsökkenhetnek ezektől, hogy úgy tűnhet, a beteg meghalt. Ám ha ez a készítmény kiürült a szervezetből, az illető felébredhet – tették hozzá.

Okozott már ilyen tévedést a diazepam (Valium) és az alprazolam (Xanax) is, valamint egyes toxinok (méreganyagok) is kelthetik azt a hatást, hogy az adott személy már nincs életben.

A hideg vízbe merülés is vezethet a halál illúziójához, lévén lassítja a szívritmust – írja a szerző. Az orvoslásban azt tanítják, hogy csak akkor lehet halottnak nyilvánítani egy vízbe fulladt beteget, ha már felmelegítették.

Az orvosokat az ájulás is megtévesztheti, ugyanis a bolygóideg (mely a szervezetünk leghosszabb idege) ájulásra aktiválódik, és csökkenti a szívverést és a vérnyomást.

A The Conversation szerzője egy szomorú példát is hozott erre: egy terhes hondurasi tinédzser egy, a környéken történt lövöldözéstől annyira sokkot kapott, és azt hitték róla, belehalt. A temetése után egy nappal azonban a sírjából sikoltozást hallottak – jó eséllyel a hosszan tartó ájulás után ébredt fel, de mire hozzáfértek, elhunyt.

A szerző szerint ezek az esetek nagyon ritkák, talán ezért is annyira szenzációsak, amikor mégis megtörténnek – olvasható a portálon.