A tudósok megerősítették a négy napos munkahét előnyeit

Ezekre a következtetésekre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely közel háromezer munkavállaló adatait elemezte hat országból. Az eredményeket a Nature Human Behaviour (NHB) folyóiratban tették közzé, számol be a Nature.

A COVID-19-járvány megváltoztatta a munkához való hozzáállást, és jelentősen megnövelte az érdeklődést az alkalmazottak terhelését csökkentő munkarendek iránt. Az egyik ilyen a négynapos munkahét lett – nem a munkanap meghosszabbításával, hanem a munkaidő tényleges csökkentésével, a jövedelem megőrzése mellett. Korábban ilyen kísérleteket ritkán végeztek, és főleg kis mintákon, egyes észak-európai országokban, ezért eredményeiket nehéz volt más területekre és régiókra átvinni. Az új munka a legnagyobb nemzetközi kutatás lett ebben a foglalkoztatási formában.

A projektben 141 szervezet vett részt az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Írországból, Ausztráliából és Új-Zélandról. Hat hónap alatt a vállalatok az alkalmazottakat a korábbi munkaidő 80%-ára állították át, a teljes fizetés megőrzése mellett. Ennek megvalósítása érdekében a munkáltatók optimalizálták a folyamatokat, csökkentették a kevéssé hatékony feladatokat és felülvizsgálták a munkarendeket. A kutatásban összesen 2896 munkavállaló vett részt; a kontrollcsoportba 12 vállalat került be, amelyek nem vezették be a négynapos munkahétet, de tervezték ennek megfontolását.

Hat hónap alatt a munkavállalók valóban kevesebbet dolgoztak – átlagosan öt órával kevesebbet hetente. Egy részüknél a terheléscsökkenés még jelentősebb volt. A felmérések szerint a kísérlet résztvevői a kiégés szintjének csökkenéséről és a mentális és fizikai egészség javulásáról számoltak be. Ezzel párhuzamosan nőtt a munkával való elégedettség is. A kontrollcsoportban nem figyeltek meg hasonló változásokat.

A szerzők szerint a közérzet javulását elsősorban a jobb minőségű alvás, a fáradtság csökkenése és az úgynevezett munkaképesség növekedése magyarázza – ez egy szubjektív érzés, hogy az ember jobban boldogul a feladatokkal. Ez arra utal, hogy a munkaidő csökkentése nem vezet stresszhez az óraszám hiánya miatt, hanem éppen ellenkezőleg, segít optimalizálni a terhelést és megkímélni a munkavállalókat a túlterheléstől.

A hatás erősebb volt azoknál, akik jelentősen csökkenteni tudták munkaidejüket. Mindazonáltal még a terhelés minimális csökkentése esetén is javultak az egész csoport átlagos jóléti mutatói. A fizikai egészség kevésbé változott, amit a szerzők a hosszabb megfigyelési időszak szükségességével hoznak összefüggésbe, azonban ezek a változások is statisztikailag szignifikánsak voltak.

Egy évvel a projekt elindítása után a kutatók megismételték a méréseket, és megállapították, hogy a pozitív hatás továbbra is fennáll. Véleményük szerint ez azt bizonyítja, hogy nem rövid távú „újdonsághatásról” van szó, hanem tartós pozitív hatásról.

A szerzők szerint a munka eredményei bebizonyították, hogy a munkahét csökkentése hatékony eszköz lehet a kiégés elleni küzdelemben és a munkával való elégedettség rendszer szintű növelésében.