Mi történik valójában az agyunkkal, amikor „leáll”

Ez nem álom vagy meditáció, hanem egy speciális állapot, amelyet a tudósok „leállításnak” vagy „agyi ködnek” neveznek – olyan jelenség, amikor az ember rövid időre megszűnik mindennek a tudatában lenni.

Belgium, Franciaország és Ausztrália kutatói – idegtudósok és filozófusok – 80 cikk áttekintését mutatták be a Trends in Cognitive Sciences (Cell Press) folyóiratban. Megpróbálták leírni, mi történik az agyban, amikor valaki azt mondja: „Nem gondoltam semmire.”

„Az ébrenlét során a gondolatok helyettesítik egymást, de vannak pillanatok, amikor nincs semmi a tudatban – ezt a tudat ürességének nevezzük” – magyarázzák a cikk szerzői.

Ez az állapot gyakran alváshiány, mentális fáradtság vagy koncentrációt igénylő hosszú feladatok végén jelentkezik. Átlagosan minden ember az ébrenléti idő 5-20% –ában találkozik vele.

Korábban a tudat „elhomályosodását” összekeverték az elme vándorlásának jelenségével – amikor a gondolatok szabadon áramlanak, témáról témára mozogva. Az kutatás hangsúlyozza, hogy ezek különböző jelenségek. Az „üresség” esetén csökken a figyelem, a belső párbeszéd leáll, az ember álmossá válik, és még egyszerű cselekedetekben is hibázhat.

Mi történik az agyban

A tanulmányok azt mutatják, hogy a tevékenység „kikapcsolása” előtt a változásokat több kulcsfontosságú agyi hálózatban rögzítik – frontális, időbeli és vizuális. A pulzusszám csökken, a pupillák összehúzódnak, és az EEG jelek lassabbak lesznek, mint egy álomban. A tudósok ezt „helyi alvásnak” nevezik – amikor az agy egyes részei szó szerint „elalszanak”, miközben ébrenléti állapotban maradnak.

Amikor a résztvevőket arra kérték, hogy tudatosan „tisztítsák meg az elméjüket”, csökkentették az aktivitást a beszédért és a memóriáért felelős területeken, különösen a Broca-területen, a hippokampuszban és a további motoros kéregben. Könnyedség és a belső hang elvesztésének érzése volt – úgy tűnt, hogy az agy megnyomja a „szünet” gombot.

A kutatók megjegyzik, hogy az ADHD-s gyermekek és felnőttek nagyobb valószínűséggel számolnak be a tudat „hiányosságairól”, ami az agyi izgalom szintjének ingadozása miatt következhet be.

„A tudat ”elhalványulásának„ tanulmányozása megkérdőjelezi azt a szokásos elképzelést, hogy az ébrenlét a gondolatok folyamatos áramlása” – mondta Thomas Andrillon, a Liègescrnr.

Hasonló jelenségek figyelhetők meg szorongásos rendellenességekben, sérülések, stroke vagy epilepsziás rohamok után.

„Meg akarjuk érteni, hogy az ”üres elme„ hogyan kapcsolódik az olyan hasonló állapotokhoz, mint a meditáció” – tette hozzá Antoine Lutz, a Lyoni Idegtudományi Központ kutatója.

Még a Kleine-Levin-szindróma esetén is, amikor egy személy napi 20 órát alszik, hasonló „mikroepizódok” vannak a tudatvesztésnek.

„Ez az érzés ugyanolyan valóságos, mint a gondolatok jelenléte” – mondta Jennifer Windt, a Monash Egyetem kutatója.

Az „üresség” fiziológiája

A tudósok fő következtetése az, hogy a „leállítás” nem anomália, hanem az agy normális működésének része. Akkor fordul elő, ha a gerjesztés szintje túl alacsony, vagy éppen ellenkezőleg, túl magas – amikor a neurális hálózatok túlterheltek, és ideiglenesen csökkentik a helyreállításhoz szükséges aktivitást. Az ilyen „kioltás” rövid haladékot ad az agynak – egyfajta mikroalvást az ébrenlét elvesztése nélkül.