Tudomány

Ezek a láthatatlan hullámok befolyásolják viselkedésünket

Az emberek képesek előidézni őket

Néha ok nélkül érezzük magunkat nyugtalannak. Reszketünk, hirtelen hidegérzetünk támad, vagy úgy érezzük, hogy valami nincs rendben. Lehet, hogy a bűnösök azok a hanghullámok, amelyeket mi nem is hallunk: az infravibrációk.

Ezek a láthatatlan hullámok befolyásolják viselkedésünket
A szélkerék-turbinák is infravibrációs forrásokat hoznak létre
Fotó: AFP/ANP/ANP Mag/Robin van Lonkhuijsen

Ezek a rejtélyes rezgések minden oldalról körülvesznek minket. Természeti jelenségek, például vulkánkitörések, de emberi tevékenység is létrehozhatja őket. Érdekes módon hatalmas távolságokat tudnak megtenni, akadályokat kerülve, mint a szellemek.

A láthatatlan hanghullámok fizikája

Az infrasound 20 Hz alatti frekvenciájú rezgés, azaz az emberi hallás küszöbérték alatt van. Minél alacsonyabb a frekvencia, annál hosszabb a hullám és annál nagyobb a hatótávolsága. Ezek a speciális tulajdonságok azt jelentik, hogy az infrasound hullámokat gyakorlatilag nem befolyásolják az útjukban álló kisebb akadályok. Rendkívüli hatótávolságuk titka a terjedés fizikájában rejlik. A magasabb frekvenciákat a légkör gyorsabban elnyeli, míg az infrasound több ezer kilométert is megtehet, bár természetesen ezalatt intenzitása csökken. Érdekes jelenség az úgynevezett csendzóna. Az első világháború alatt a francia katonák megfigyelték, hogy a tüzérség hangjai a pozícióik közelében hallhatók voltak, több tíz kilométerre eltűntek, majd nagyobb távolságban újra megjelentek. Ez a hullámok légkörben való terjedésének sajátos tulajdonságának eredménye.

Minden jelentős geofizikai jelenség infravibrációt generál. Ide tartoznak a földrengések, a vulkánkitörések, a meteorok becsapódása és még az északi fény is. Az állatok is használják ezeket a hullámokat. Például a bálnák óceáni távolságokon keresztül kommunikálnak, az elefántok pedig több száz kilométerről érzékelik a közeledő vihart. Az emberek sem maradnak le, és saját infravibrációs forrásokat hoznak létre:

  • szélkerék-turbinák
  • robbanások és szuperszonikus repülőgépek
  • szellőzőrendszerek és szivattyúk
  • nagy járműmotorok

A szélturbinák egészségre gyakorolt hatása heves viták tárgyát képezi. Infrasoundot bocsátanak ki, ami egyes embereknél mellékhatásokat okozhat. A probléma az, hogy a jelenlegi zajszabályozás nem veszi kellőképpen figyelembe az alacsony frekvenciák sajátosságait. A megengedett zajszintről szóló jogszabályok jelentős változtatásokat igényelnének, hogy jobban megvédjék az embereket az infravibráció potenciálisan káros hatásaitól - írja a focus.pl.

Az infravibráció hatása az emberekre

A közhiedelemmel ellentétben az emberek képesek érzékelni az infravibrációt, feltéve, hogy az elég nagy intenzitású. A hallásküszöb 20 Hz esetén körülbelül 88-90 decibel, 12 Hz esetén 100 dB, 8 Hz esetén pedig hasonló érték. Az infravibrációra dokumentált reakciók között különböző tünetek szerepelnek:

  • hidegérzet és depresszió
  • szorongás és az érzés, hogy valaki a közelben van
  • remegés és felálló szőr
  • homályos látás 18-19 Hz-en (szemgolyó rezonancia)
  • nehézség a fejben és a fülben

Az infravibrációval kapcsolatban keringő információk nem mindegyike támasztja alá a tények. Az úgynevezett „barna hang” legendája, amely állítólag ellenőrizhetetlen testi reakciókat vált ki, teljesen hamisnak bizonyult, és egy több évtizeddel ezelőtti szatirikus cikkből származik. A filmrendezők tudatosan használják az infravibrációt a feszültség fokozására. Gaspar Noé elismerte, hogy alacsony frekvenciákat adott hozzá az „Irreversible” című film egyes jeleneteihez, hogy fokozza a nézők szorongását. Hasonló technikákat alkalmaztak a „Paranormal Activity” és a „The Conjuring 2” című filmekben is. Az infravibráció úgy tűnik, hogy fokozza a nézők érzelmi reakcióit, bár ennek a jelenségnek a mechanizmusa még nem teljesen ismert.

Globális megfigyelő rendszer

Az 1996-os Átfogó Atomcsend-Szerződés keretében létrehozott 60 infravokális megfigyelőállomásból álló hálózat képes felismerni a titkos atomfegyver-kísérleteket a Föld bármely pontján. Minden forrás egyedi akusztikai jelzést bocsát ki.

A tudósok ezeket az adatokat nemcsak a nukleáris kísérletek megfigyelésére használják, hanem a következőkre is:

  • geofizikai jelenségek tanulmányozása
  • a légkör jellemzőinek elemzése
  • a sztratoszférikus szelek mérése
  • az éghajlati modellek fejlesztése

Speciális kutatási projektek, mint például a Ribeolh (infrahangkamra) és a PIBE is folynak, hogy jobban megértsük az infrahang hatását az emberi belső fülre. Az infrahang továbbra is lenyűgöző jelenség marad érzékelésünk határán. Bár nem láthatjuk és általában nem is hallhatjuk, folyamatosan hat ránk, és olyan módon befolyásolhatja jólétünket, amelyet még nem értünk teljesen.

Kapcsolódó írásaink