Anyánk kórokozói befolyásolhatták az agyunk fejlődését

A Georgia Állami Egyetem kutatói kifejezetten csíramentes környezetben tenyésztett újszülött egereket tanulmányoztak, hogy megakadályozzák a mikrobák kolonizációját. Ezen egerek egy részét azonnal normál mikrobiótával rendelkező anyákhoz helyezték, ami a mikrobák gyors átviteléhez vezet.

Ez lehetőséget adott a tanulmány szerzőinek arra, hogy pontosan meghatározzák, hogyan kezdik el a korai mikrobák befolyásolni a fejlődő agyat. Középpontjában a paraventrikuláris mag (PVN) állt, a hipotalamusz stresszhez és szociális viselkedéshez kötődő régiója, amelyről már ismert, hogy részben befolyásolja az egerek mikrobaaktivitását az élet későbbi szakaszában.

"Születéskor az újszülött testét mikrobák kolonizálják, miközben a szülőcsatornán keresztül halad" - mondja Alexandra Castillo Ruiz viselkedési idegtudós.

"A születés egybeesik az agyat formáló fontos fejlődési eseményekkel is. Tovább akartuk vizsgálni, hogy ezeknek a mikrobáknak az érkezése hogyan befolyásolhatja az agy fejlődését."

Amikor a csíramentes egerek csak néhány naposak voltak, a kutatók kevesebb neuront találtak a PVN-ben. Ez arra utal, hogy az e mikroorganizmusok által okozott változások a méhben történnek a fejlődés során.

Ennek a kapcsolatnak a részleteit még részletesebben ki kell dolgozni és kutatni kell, de a tanulság az, hogy a mikrobák – különösen az anya bélrendszerében lévő mikrobák keveréke – jelentős szerepet játszhatnak utódaik agyának fejlődésében.

"Ahelyett, hogy kerülnénk mikrobáinkat, partnerként kell felismernünk őket az élet korai fejlődésében" - mondja Castillo-Ruiz. "A kezdetektől fogva segítenek az agyunk felépítésében."

Bár ezt eddig csak egérmodellekben mutatták ki, elegendő biológiai hasonlóság van az egerek és az emberek között ahhoz, hogy fennálljon annak az esélye, hogy anyánk mikrobái is formálnak minket születésünk előtt.

Ennek egyik oka az, hogy az olyan gyakorlatok, mint a császármetszés és az antibiotikumok használata a születés körül, köztudottan megzavarnak bizonyos típusú mikrobák aktivitását – ami viszont hatással lehet az újszülöttek egészségére - írja a ScienceAlert.

Különösen a stressz és a szociális viselkedés változásához vezethet, ahogyan azt az agy PVN része kezeli - bár még túl korai végleges következtetéseket levonni. A kutatók szavaival élve "további vizsgálatot érdemel".

Nyilvánvaló folytatás lenne annak vizsgálata, hogy a leendő anyák mikrobiótája hogyan változtatható meg. Korábbi kutatások már összekapcsolták ezeket a bélmikrobákat például az étrend, az alvási szokások, az alkoholfogyasztás és az általános egészségi állapot változásaival.

"Tanulmányunk azt mutatja, hogy a mikrobák fontos szerepet játszanak egy olyan agyi régió kialakításában, amely kiemelkedő fontosságú a test működése és a szociális viselkedés szempontjából" - mondja Castillo-Ruiz.

"Ezenkívül tanulmányunk azt jelzi, hogy a mikrobiális hatások az anyaméhben kezdődnek az anyai mikrobák jelzésével."