Kapu Tibor elárulta, mi a legfontosabb kritérium egy űrhajósnál

A beszélgetésen Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, az Általános Orvostudományi Karon létrehozott Űrorvostan Tanszék vezetője elmondta, hogy az intézmény 2022-től vett részt a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, feladatuk az egészségügyi szempontok alapján történő kiválasztás, majd az űrhajós jelöltek orvosi felkészítése volt. Emlékeztetett: összesen 247 jelentkezőből választották ki végül Kapu Tibort és tartalékosát, Cserényi Gyulát.

Egy németországi teszt után 25 jelentkező jutott tovább, a további kiválasztásban pedig már az SE is részt vett – részletezte. „Biztosra kellett mennünk, hogy aki fölmegy Magyarországot képviselve, annak egészségesen le kell tudni jönnie” – hangsúlyozta az egészségi állapot fontosságát a kiválasztás során.

„Egy teljes nyarat töltöttünk azzal 2022-ben, hogy felmérjenek minket egészségügyi szempontból” – mondta Kapu Tibor.

Arról is beszélt, hogy egy űrorvosnak a diagnosztizálás helyett jóval nehezebb dolga van, mivel azt kell megjósolnia, hogy valaki bírni fogja-e az űr jelentette terhelést.

Cserényi Gyula azt mondta, hogy az egészségügyi kiválasztásra nem lehetett előre felkészülni, hiszen az előző 25-30 év egészséges életmódja és mozgásmennyisége számított. „Nincsen diagnosztikai vizsgálat, amit nem csináltunk végig” – tette hozzá.

Kapu Tibor azt is elmondta, hogy kezdetben heti három-három erőnléti, kardió és úszás-edzésük volt, amit idővel kettőre csökkentettek. Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa és az Európai Űrügynökség (ESA) első magyar minősített űrorvosa arról beszélt, hogy az űrhajósokkal foglalkozó űrorvosoknak azt kell megtanulniuk, hogy mi az űr hatása az emberi szervezetre.

Emellett ismerniük kell az űrhajózás protokollját, és alapszintű mérnöki ismereteket is szereznek. Az ESA másfél éves űrorvostani képzését szakorvosok végezhetik el – részletezte.

Merkely Béla az egyetem – Kapu Tibor által a Nemzetközi Űrállomáson elvégzett – kísérleteiről elmondta, hogy távolról monitorozták az emberi szervezetet mikrogravitációban, és arra voltak kíváncsiak, hogy milyen változásokat okoz az űr.

„Rengeteg eszközzel voltam teleaggatva, azt mondták, úgy nézek ki, mint egy karácsonyfa” – idézte fel a kutatóűrhajós. Kiemelte, hogy szívultrahang-vizsgálatot is végeztek űrbéli körülmények között.

Nagy Klaudia Vivien kifejtette: a telemedicinás kísérlet része volt például egy okospóló, benne különféle szenzorokkal. Monitoroztak EKG-t, szaturációt, testhőmérsékletet, mozgáskoordinációt, vérnyomást és pulzushullámot is. Használtak egy apró, hordozható kamerás eszközt is, amivel a szemfeneket lehetett vizsgálni, amire azért van szükség, mert létezik egy szemészeti probléma az űrhajósoknál, ami a látóidegfő károsodásával jár, és hosszú távon akár tartós látásromlást is okozhat.