Különös, páncélos és tüskés dinoszauruszfajt fedeztek fel

A Spicomellus afer elnevezésű dinoszaurusz 165 millió évvel ezelőtt élt a Földön. Összes bordájából csontos tüskék nőttek ki, és nyaka körül mintegy egyméteres tüskék meredeztek a kutatás szerint. A különös dinoszauruszfaj a növényevő, páncélozott, nagy testű ankylosaurusok közé tartozott, amelyeknek a farka végén védekezésre szolgáló csontbunkó volt. A Spicomellus afer legkorábbi fosszilis maradványát, egy bordacsontot, Marokkóban, Boulemane közelében találták meg.

A lelet nyomán brit, amerikai és marokkói kutatókból álló csoport kezdett ásatásokat, amelyek sikerrel végződtek, számos további fosszíliát találtak. A paleontológusok most az eredeti fosszília alapján készült leírást egészítették ki az újabb leletek elemzése alapján. E szerint a dinoszaurusz egész testét páncéllemezek fedték, és testét beborították a tüskék. A nyakát övező csontos gallérból 87 centiméter hosszú tüskék meredeztek, amelyek élete során még nagyobbra is nőhettek.

Richard Butler professzor, a Birminghami Egyetem kutatója szerint a Spicomellus az egyik legfurcsább dinoszaurusz, amelyet valaha felfedeztek.

„Teljesen különbözik minden más példánytól” – hangsúlyozta a tudós, hozzátéve, hogy kutatásaik sok újdonsággal szolgáltak az ankylosaurusok korai evolúciójáról. A londoni Természettudományi Múzeum és a Birminghami Egyetem professzora, Susannah Maidment 2019-ben egy cambridge-i fosszíliakereskedőtől vásárolta meg a bordacsontot. Felidézte, hogy amikor a Spicomellust elnevezték, még nem voltak benne biztosak, hogy egyáltalán ankylosaurusról van-e szó.

„Most azonban nemcsak azt erősíthetjük meg kétséget kizáróan, hogy ez az értelmezés helyes volt, hanem azt is, hogy Afrika egyetlen ismert ankylosaurusa sokkal furcsább, mint képzeltük volna” - jegyezte meg. A tudós szerint valószínű, hogy a tüskés páncél eredetileg az állat védelmére fejlődött ki, de később a párjuk vonzásában és a riválisok megfélemlítésében is szerephez jutott.