Tudomány
Ne csodálkozzon, ha ingadozik a vérnyomása vagy rossz a közérzete
Túléltük az év legerősebb napkitöréseit
Mi az a napszél, és miért olyan fontos?
A napszél nem más, mint a Napból származó töltött részecskék, főként protonok és elektronok állandó áramlása, amely az űrön keresztül száguld minden irányba. Ezek az apró, láthatatlan részecskék hihetetlen sebességgel – akár másodpercenként 500 kilométerrel – haladhatnak, ettől függően beszélünk ,,lassú” vagy ,,gyors” napszélről. Mindenesetre bármelyik legyen, ha a Föld az útjába kerül, bizony érezteti hatását.
A jelenség látható is a Föld egyes pontjain: ahogy a napszél részecskéi beleütköznek a Föld mágneses terébe, látványos fényjelenséget okoznak – ez a sarki fény.
Ha a részecskék 500 km/másodperc sebességgel haladnak, akkor az állítás csak a ,,lassú” napszelet alkotó részecskék esetében igaz. A ,,gyors” napszél akár több mint 2 millió km/h sebességgel is haladhat – írta a jelenségről szóló publikációjában Pál Bernadett csillagász. Hozzátette még, hogy a ,,lassú” típusú napszél az aktív napfoltos régiókhoz kapcsolódik, ahonnan napkitörések, koronaanyag-kidobódások is kiindulnak.
Hogyan születik a napszél?
Ez a kérdés évtizedek óta foglalkoztatja a szakértőket. Honnan indul, és pontosan hogyan alakul ki a napszél?
A lassú napszél ,,csomósodásait” keresve igyekszünk majd megfigyelni, hogy pontosan hogyan és honnan lépnek ki a részecskék a Napból – írta a csillagász. Általánosságban elmondható, hogy a napszél a Nap légkörének külső részéből, a napkoronából indul.
A végső választ a Parker Solar Probe űrszonda adhatja meg, amely még tavaly december végén kezdte meg történelmi közelségű átrepülését a Nap mellett.
Az űrszonda az expedíció során 6,1 millió kilométerre közelítette meg a Napot – ezzel minden eddigi rekordot megdöntve. A NASA küldetésének célja az volt, hogy olyan felvételeket és adatokat készítsen, amelyek segítenek megérteni a Nap működését.
A csillagászok egyelőre keresik a magyarázatot arra, hogyan szökhetnek meg a részecskék a Nap gravitációs fogságából.
Nemcsak fényjáték az égen – ez történik még
Amikor a napszél eléri a Földet, az atmoszféra és a Föld mágneses mezeje (magnetoszférája) pajzsként működik, de nem mindig tudja tökéletesen eltéríteni a részecskéket. Az eredmény sokszor lenyűgöző, de egyben tartoznak hozzá nyugtalanító jelenségek is.
- Amint említettük, a sarki fényeket is a napszelek okozzák. A gyönyörű aurora borealis (északi fény) és aurora australis (déli fény) közvetlenül a napszél hatása.
- Technológiai zavarokat is okozhat. A napszél képes zavarokat okozni a műholdak működésében, a kommunikációs rendszerekben és a GPS-ben is. Egy erősebb napkitörés akár elektromos hálózatokat is kiüthet – hasonló volt nemrég Spanyolországban és több EU országban.
- Űrhajósokra is veszélyes: Az űrben dolgozó asztronautákat is veszélyeztetheti a megnövekedett sugárzás, ezért a NASA különösen figyeli az ilyen jelenségeket.
Milyen testi vagy lelki hatásokat okozhat?
Több megfigyelés szerint egyes emberek érzékenyen reagálnak a geomágneses viharra. A geomágneses vihart azért érdemes megemlíteni, mert a napkitörések, vele együtt pedig a napszél okozhatják. Ennek a tünetei pedig lehetnek az alvászavartól kezdve fáradékonyság, fejfájás, étvágytalanság, emésztési panaszok vagy hangulati ingadozások.
Kell félnünk tőle a napszéltől?
A napszél nem pusztít el minket. Azonban komoly kockázatot jelenthet, főként a modern, technológiával átszőtt világunkra nézve. Egy erősebb napvihar képes tönkretenni műholdakat, megbénítani a kommunikációs hálózatokat és akár egész régiók áramszolgáltatását is kiütheti – tette közzé a Metropol.
Ezért is létfontosságú az olyan küldetések sikere, mint a Parker Solar Probe-é – mert minél jobban értjük a Napot, annál jobban fel tudunk készülni a kiszámíthatatlan égi támadásokra.
